Ez egy PR cikk
Bár az ügyvédi díjak elsősorban a felek szabad megállapodásán alapulnak, minderre azonban csak bizonyos keretek között van lehetőségük, ugyanis a díjszabások módszerei kötöttek. Nézzük is meg mindazt, amit ezzel kapcsolatban tudni érdemes!
Az ügyvédi munka nagyon összetett és sokrétű foglalkozás, nem jellemző, hogy egy iroda vagy egyéni ügyvéd valamennyi jogterület kapcsán vállalna képviseletet vagy tanácsadást. A gyakorlatban legtöbbször ugyanúgy specializálódnak valamilyen irányba, ahogy teszik azt például az orvosok vagy a pszichológusok.
Az ügyvédek ugyanis nemcsak a jogszabályokat ismerik, hanem azoknak a gyakorlati praktikáknak is a birtokában vannak, amelynek köszönhetően gyorsan és hatékony intézhetik el a rájuk bízott ügyeket. Tisztában vannak a határidőkkel, az elvárt formai kritériumokkal ugyanúgy, mint bizonyos eljárási és képviseleti szabályokkal. Egyszóval komplex szolgáltatást nyújtanak ügyfeleiknek, ami az okiratok ellenjegyzésén és a jogi tanácsadáson túl kiterjed az adott üggyel kapcsolatban felmerülő valamennyi teendő intézésére.
Az ügyvédi díjak mértéke főszabályként a felek megállapodásának tárgyát képezi, ugyanakkor ennek módjait, azaz a díjszabásokat az Ügyvédi Etikai Szabályzat állapítja meg. Természetesen annak sincs akadálya, hogy a felek ezek kombinációját alkalmazzák, a lényeg, hogy ezeken a kereteken belül maradjanak. Nézzük is lehetőségeket!
Az óradíj talán az egyik leggyakrabban előforduló megoldás, kiváltképpen akkor, ha valamilyen eseti jellegű együttműködésről beszélünk. Ekkor tisztán az ügyvéd által elvégzett munkaórák alapján számolnak el egymással a felek. Hogy mikor mennyi az óradíj, az nagyban függ az adott ügy jellegétől, a speciális szakértelmet igénylő jogterületek esetében, mint a közbeszerzési vagy adatvédelmi jog, jellemzően magasabbak.
Elsősorban a hosszabb távú együttműködések során alkalmazott díjszabás, például amikor egy ügyvédi iroda havi átalánydíj ellenében intézi egy adott vállalkozás valamennyi jogi ügyét. Előnye, hogy így kedvezőbb díjak érhetőek el az ügyfél számára, mintha a felek mindenen egyes alkalommal eseti megbízást kötnének egymással.
Fix díja van többek között a cégalapításnak, amelynek időigénye előre kalkulálható. Ekkor az összeg jellemzően magába foglalja a megbízás ellátásával kapcsolatos teendők, mint az utazás vagy a telefonos ügyintézés költségeit is, nem terjed ki viszont például az illetékekre és hasonló kiadásokra. A százalékos díj elsősorban az olyan polgári ügyekben jellemző, mint egy ingatlan adásvétele, ahol az ügyvédi munkadíj összegét az ingatlan értékének bizonyos százaléka jelenti.
Sikerdíjat akkor alkalmaznak, ha az ügyvédi megbízás célja valamilyen eredmény elérése. Ezt a díjszabást általában kombinálják a fenti módszerek valamelyikével: például az ügyvédet minden esetben megilleti a munkadíj, amihez eredményes képviselet esetén hozzáadódik a sikerdíj összege is.
Ha ügyvédhez fordulunk, a fenti lehetőségek valamelyike állhat rendelkezésünkre attól függően, hogy melyik lehet alkalmazható az adott helyzetre. Az óradíj önmagában tehát nem az egyetlen lehetséges megoldás, ha összetettebb vagy nagyobb értékű ügyben, esetleg egy hosszú távú együttműködés céljából kérünk jogi segítséget, érdemes lehet megfontolni valamilyen más konstrukciót, esetleg több típusú díjszabás kombinációját.
(Fizetett PR cikk)