Ez egy PR cikk
Cikkünkben azonban egy kicsit visszább megyünk az időben, és az elmúlt huszonöt év legfontosabb folyamatait tekintjük át.
Amikor Henry Ford a XX. század elején felfedezte a sorozatgyártás előnyeit az autóiparban, még minden folyamatot emberek végeztek. Az elmúlt száz év azonban épp ennek ellenkezőjéről szólt: a robotok, az autonóm gépek, majd később a mesterséges intelligenciák képesek lettek egyre több feladatot önállóan elvégezni. Ennek egyenes következménye, hogy csökken a hibázási lehetőség, míg a termelési kapacitás könnyen maximumra pörgethető.
Bár bizonyos mennyiségű adat mindig is a gyártók rendelkezésére állt, az úgynevezett big data elemzés és az ebből fakadó adatvezérelt döntéshozatal egyértelműen az utóbbi negyed évszázad hozadéka. Napjainkban a fejlett számítógépek elképesztő összefüggésekre képesek rámutatni pusztán az adatok összetett elemzésével. Ez pedig segíthet a marketing, a gyártás, az értékesítés vagy akár a humán erőforrás optimalizálásában is.
Néhány generációval ezelőtt a gyárak meglehetősen merev struktúrák voltak. Egyféle terméket tudtak előállítani adott kapacitásban, ezen pedig csak lassan és nehézkesen lettek volna képesek változtatni. Az új évezredben azonban a lomhaság hátrány, így manapság a rugalmas gyártás az elvárás. Vagyis az, hogy a termelést gyorsan át lehessen állítani eltérő mennyiségre, más alkatrészre, termékre. Különösen fontos a rugalmasság olyan összetett ipari berendezések gyártásakor, mint például a csavarkompresszor.
Egy olyan szempont, ami mellett most már egyetlen termelő vagy gyártó cég sem mehet el szó nélkül. Hiszen mindannyiunk közös érdeke, hogy a sorozatgyártás minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjon, és ne szennyezze a környezetet. Ennek szellemében kerültek az iparba új eljárások, anyagok és változott meg a vezetői szemléletmód is. A fenntarthatóság égisze alá tartozik egyebek mellett a felelős hulladékgazdálkodás és a racionális ellátási láncok kialakítása is.
A gyártási folyamat optimalizálásának egyik legkézenfekvőbb módja, ha a precizitást próbáljuk növelni. Pontosan ezt a célt szolgálják az olyan additív gyártási technikák, mint a 3D-nyomtatás. Ezzel az eljárással nagyban nő a rugalmasság, a hatékonyság és a késztermék tartóssága is. A 3D-nyomtatás különösen az olyan területeken jelent előnyt, ahol fontos a személyre szabott kivitelezés. Gondoljunk csak a repülőgép-alkatrészekre, a fogpótlásokra vagy akár az orvosi implantátumokra.
Bár az utóbbi évek eseményei – például a koronavírus-járvány – alaposan kikezdték a globális ellátási láncok renoméját, ettől még tény, hogy fontos innovációként kerülnek majd be a történelemkönyvekbe. Elsősorban a költségcsökkentésben játszanak fontos szerepet, hiszen az alkatrészek, kiegészítők vagy akár egy gyártási know-how is az egész világról beszerezhetővé vált.
Az okos gyárak számos olyan technológiát vegyítenek, amiket fentebb már ismertettünk. Ezek kombinálásával pedig az ilyen létesítmények még magasabb szintre léphetnek a termelékenység és a költséghatékonyság terén. Hogy mi tesz egy gyárat okossá? Nos, egészen biztosan ide tartozik az adatvezérelt működés, a fejlett robotika alkalmazása, a 3D-nyomtatás vagy éppen a felhőalapú szoftverek használata.
Ha pedig már szóba kerültek a felhőalapú rendszerek, akkor folytassuk is ezzel a felsorolást. A felhőtechnológiára épülő szoftverek legnagyobb előnye az, hogy bárhol és bármikor hozzáférhetők és sokkal kisebb az adatvesztés esélye. Ez pedig lényegesen rugalmasabbá, skálázhatóbbá és persze megbízhatóbbá teszi a sorozatgyártást. A felhőalapú rendszerek ma az ipar számos területén megtalálhatók az autóipartól kezdve az élelmiszerelőállításon át egészen a csavarkompresszorok gyártásáig.
Immerziós technikák alatt olyan megoldásokat értünk, mint a kiterjesztett valóság (AR), a virtuális valóság (VR) és a kevert valóság (MR). Ezek a módszerek korábban sosem tapasztalt lehetőségeket biztosítanak a gyártási folyamatok optimalizálására, a hibák felfedésére és javítására vagy éppen az összeszerelési minőség javítására. Bár a technológia még gyerekcipőben jár, alighanem az egyik legfontosabb fejlesztésként tekintünk majd rá néhány évtized múlva.
A dolgok internete, vagy röviden IoT (Internet of Things) egymással folyamatosan kommunikáló gépeket jelent, melyek a beépített szenzorjaikkal és érzékelőikkel állandó adatmegosztást valósítanak meg. Talán mondani sem kell, hogy milyen rálátást biztosít ez a gyártási folyamatokra és mekkora segítséget jelenthet az észszerűsítésben és a hatékonyságnövelésben.
A sorozatgyártás optimalizálása óriási fejlődésen ment át alig néhány évtized alatt. Könnyen lehet azonban, hogy az igazi nagy ugrás még csak most következik. A mesterséges intelligencia vagy éppen a nanotechnológia ugyanis még csak most fog berobbanni a gyártásba, de hatalmas ígéreteket tartogat.
(Fizetett PR cikk)
