Legfrissebb híreinket a háborúról itt olvashatja. 

Ferenc pápa az elmúlt két hétben többször utalt az ukrajnai helyzetre. „Mártír országnak” nevezte Ukrajnát, együttérzését fejezte ki a „bombák és félelem által gyötört” nép iránt, „háborúnak” és nem „különleges katonai műveletnek” nevezte az eseményeket, valamint békére szólította fel azokat, „akik háborút vívnak”.

Ellentétben azonban a legtöbb állam vezetőjével, a pápa eddig nem ítélte el nyilvánosan és közvetlenül az orosz agressziót. Emiatt katolikus fórumok is bírálták az egyházfőt.

„Ez a felfoghatatlan makacssága nem tesz jót. Emberek, népek és nemzetek jogiaról van szó”

– írta a vatikáni hírekkel foglalkozó olasz Il Sismografo portál, amely felszólította a pápát, hogy ítélje el agresszorként Vlagyimir Putyint és szólítsa fel Kirill pártiárkát, ne támogassa tovább az orosz elnököt.

A meglepő hallgatásnak elemzők szerint két oka lehet: egyrészt a Vatikán hagyományosan törekszik békeközvetítésre háborús konfliktusok esetén. Ezért – hasonlóan az izraeli kormányfőhöz – igyekszik diplomáciai gesztusokkal is nyitva tartani a kommunikációs csatornákat mindkét fél irányába. Ezt az óvatos megközelítést tükrözte például az, hogy az invázió utáni napon Ferenc pápa személyesen kereste fel az orosz vatikáni nagykövetéséget. Ha a szokásos megoldást választva, az orosz nagykövetet rendeli magához, akkor az már erőteljes bírálatnak minősült volna Moszkva irányába.

Arról azonban eddig nincs hír, hogy a vatikáni békediplomácia konkrét tárgyalásokhoz vagy eredményekhez vezetett volna.

A másik megfontolás az orosz ortodox egyházhoz fűződő kapcsolatokat érinti. 2016-ban Ferenc volt az első pápa, aki a keleti és nyugati egyház elszakadását okozó, közel ezer évvel ezelőtti, 1054-ben történt nagy szkizma óta találkozott az orosz pátriárkával. A két vezető Havannában arról állapodott meg, hogy közösen dolgoznak az egység helyreállítása érdekében. A teológiai és egyházvezetési kérdésekben azonban továbbra is nagy a távolság. A pápa attól tarthat, hogy ha most egyértelműen szembefordul az orosz elnökkel (akit Kirill pátriárka nyíltan támogat), akkor évtizedekre bezárulhatnak az ajtók az egységtörekvések előtt. 

Nem csak az egyházvezetők közti viszonyt érinti a háborús konfliktus, hanem a hívőket is. A világon mintegy 300 millió ortodox keresztény él, ebből 100 millióan Oroszországban és több mint 30 millióan Ukrajnában. Az utóbbiak közük számosan az orosz ortodox egyház tagjai. Emellett mintegy 4,5 millió bizánci rítusú görög katolikus is él Ukrajnában, akik Róma vezetését ismerik el. Ők viszont egyértelműen nyugati orientációjúak, és a pápa el akarja kerülni, hogy emiatt a konfliktus még mélyebb, felekezeti háborúsághoz vezessen.

Ferenc és Kirill a 2016-os találkozójukon közös nyilatkozatban fejezték ki, hogy Ukrajnában az egyházaik a társadalmi megbékélésen fognak dolgozni. 

A jelenlegi konfliktusban Kirill pátriárka a nyugat felelősségét is hangoztatta. Szerinte a Pride rendezvények „a nyugatnak tett hűségeskük”, hogy ezt a „bűnös életmódot” rákényszerítsék a nemzetekre. A pátriárka méltatta a szakadár ukrán tartományokat, hogy ellenállnak ennek a kényszernek. A hivatalos katolikus doktrina szintén bűnnek ítéli az aktív homoszexuális életformát, de a pápa tartózkodik attól, hogy a kérdéssel kapcsolatos társadalmi vitában kategorikusan állást foglaljon.

(Hetek/Jerusalem Post/National Catholic Register)