Nem kell olyan messzire menni az időben, épp a napokban lehetett látni a képsorokat, hogy az Aszad-rezsim összeomlása után milyen mennyiségű fegyver került a különféle terrorszervezetek kezére. Nem véletlen, hogy Izrael – kihasználva a rövid ideig tartó kaotikus helyzetet – a megbukott kormányerők fegyverkészleteinek egy jelentős hányadát lebombázta, hogy adott esetben az ne kerüljön egy újonnan megalakuló radikálisan iszlamista állam kezébe, ne tudják azt a jövőben a zsidó állam ellen fordítani. De a történelmi példákat hosszasan lehetne sorolni, az Egyesült Államok afganisztáni kivonulásától elindulva, a jugoszláv háború következményein keresztül a Szovjetunió felbomlásáig bezárólag, ha csak az elmúlt 35 évet vesszük górcső alá.

Teljesen joggal merül fel tehát a kérdés az ukrajnai háborúval kapcsolatban is, hogy vajon mi lesz annak a rendkívüli mennyiségű fegyvernek a sorsa, amelyik ott köt ki – a harcok beszüntetését követően. Még a háború első hónapjaiban is számos elemzés született arról, hogy viszonylag ellenőrizetlen módon áramolnak a katonai eszközök Ukrajnába, amelyekről sokszor sem a kijevi kormányzat, sem a hadsereg nem tud maradéktalanul elszámolni. Az európai hatóságok (pl. Frontex) fel is hívták a figyelmet arra, hogy bizonyos könnyebb fegyverzetek fokozatosan visszaszivárognak az európai feketepiacra, ahol különféle bűnözői csoportokhoz, vagy akár terroristákhoz is kerülhetnek. Ennek veszélyét a magyar olvasók számára nem kell bemutatni: Magyarországon is volt példa arra a dél-szláv háborút követően, hogy a budapesti éjszakában is robbantak annak idején jugoszláv kézigránátok, de a hírhedt Fenyő-gyilkosságot is egy horvát gyártmányú, Agram 2000 géppisztollyal követték el.

Ukrajnában ráadásul a szervezett bűnözésnek komoly múltja van, biztonságpolitikai szakértők fel is hívják a figyelmet arra, hogy a háború elől menekülő tömegben bizony ilyen múltú bűnözők is bejuthattak Európába. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet az elemzésében felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország számára is súlyos szuverenitási kockázatot jelent majd az ukrajnai frontról visszatérő katonák és fegyverek rendezetlen sorsa. A békekötés után egy meggyengült, összeomló ukrán állam magával hozza ugyanis a radikális csoportok és a fegyveres milíciák megerősödését is. Különösen a kárpátaljai magyarság szempontjából kiemelt a veszély, akik az elmúlt években már többször is átéltek fenyegetéseket és gyűlöletkampányokat. Jól ismertek a magyar társadalom előtt az úgynevezett ukrajnai feketelisták is.

A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet szerint az egyik komoly problémát, a háborúból visszatérő katonák nehéz visszailleszkedése jelenti majd (kevés munkalehetőség, poszttraumás stressz szindróma, súlyos gazdasági helyzet), mivel így egy részük könnyedén az olyan felvevőpiacok felé fordulhat, mint például a szervezett bűnözés, szélsőséges csoportok, vagy magánhadseregek. Ugyanígy a fegyverek visszaszolgáltatása is nehézkesen működhet – erre is bőven van nemzetközi példa (dél-szláv háború, Albánia, Szovjetunió összeomlása). A bűnözői csoportokon túl ezt a kaotikus helyzetet felhasználhatják akár a különböző titkosszolgálatok, destabilizációs műveletekre, de a zsoldos hadseregeken és terrorszervezeteken keresztül a különösen érzékeny afrikai és közel-keleti régiókban is súlyos válsághelyzetet tudnak előidézni, ami viszont közvetett módon is biztonsági kockázatot jelent egész Európa és benne Magyarország számára is. (x)

Együttműködő partner: Szuverenitásvédelmi Hivatal