Több éve zajlanak a feltárások a Jordán-völgyben fekvő Tall el-Hammam városa környékén, ami egy másik településsel együtt valamilyen hirtelen, drámai eseményben pusztult el, mintegy 3600 évvel ezelőtt. A kutatást vezető régész, Steven Collins szerint a várost elpusztító robbanás ereje mintegy 

1000 hirosimai bomba erejével volt egyenlő.

A kataklizma nyomai leginkább egy olyan hatalmas erejű légköri aszteroida-robbanáshoz és -becsapódáshoz hasonlítanak, mint ami a 20. század elején a szibériai Tanguszkában történt.

A régészek által felfedezett csontvázakon és kerámiatöredékeken olyan extrém hőhatás nyomait találták, mint amit nukleáris kísérleti robbantások helyszínén találtak. 

A ma Jordánia területén, a Jordntól keletre fekvő Tall el-Hammam 3600 évvel ezelőtt virágzó város volt,

lényegesen nagyobb, mint Jeruzsálem vagy Jerikó. 

A nagyváros azonban szinte egyik napról a másikra eltűnt. 

Feltűnő, hogy a romok között nem találtak nyílhegyeket vagy egyéb ostromra utaló jeleket, ami arra utal, hogy Tall el-Hammam és a szomszédos város nem katonai támadás következtében pusztult el.

Steven Collins, a Tall el-Hammam vezető régésze a leletekkel kapcsolatban elmondta továbbá, hogy a megtalált kerámiadarabokról kiderült, hogy trinitittel voltak bevonva.

Ezt a korábban ismeretlen anyagot az első amerikai atomrobbantás, az Oppenheimer filmből ismerős Trinity-teszt helyszínén fedezték fel, a nevét is innen kapta. A trinitit egy olyan kristályra emlékeztető, de teljesen egyedi anyag, ami „üvegréteg-szerű felszínt képez például akkor, ha a sivatagban felrobbantunk egy atombombát, és az megolvasztja a homokot”- magyarázza Collins.

További különlegesség, hogy az emberi maradványok között olyan torzók vannak, amelyek körülbelül a gerinc közepéig teljesek, aztán csak egy perzselésnyom van, és a test felső részéből semmi sincs meg.

A számítógépes szimulációval azt állapították meg, hogy ha a rendkívüli erejű hőrobbanást az égből lezuhanó meteor okozta, akkor az körülbelül 25 fokos szögben érkezett, és

a lehulló tűz- és gázfelhő percek alatt elhamvasztotta az ikervárosokat.

A régészeti feltárások nyomán felmerült a lehetőség, hogy Tall el-Hammam és környéke a bibliai Szodoma és Gomorra városának felehet meg.

Ezek pusztulásáról így ír a Biblia:

"És bocsáta az Úr Sodomára és Gomorára kénköves és tüzes esőt az Úrtól az égből. És elsülyeszté ama városokat, és azt az egész vidéket, és a városok minden lakosait, és a föld növényeit is. ... És tekinte Sodoma és Gomora felé, és az egész környék földje felé; és látá, és ímé

felszálla a földnek füstje, mint a kemence füstje.

(Teremtés könyve 19:24-28)

A helyszín, a Jordán déli völgye valamint a hirtelen, drámai tűzvihar pusztítása egybevág a Teremtés könyvében szereplő leírással – állítja Dr. John Bergsma, az ohiói Ferences Egyetem neves teológiai professzora.

Steven Collins párhuzamot vont e pusztítás és az 1908-as híres Tunguszka esemény között, ahol egy hatalmas aszteroida robbant fel a Föld légkörébe érve Szibéria felett. 

„A Holt-tengeri légköri robbanás még nagyobb volt, mint az 1908-as oroszországi, ahol egy 50 méter átmérőjű égitest a hirosimai atombomba erejének 1000-szeresét elérő energiával robbant fel”.

További párhuzam James Kennett, a Kaliforniai Egyetem földtudományi professzor emeritusa szerint az, hogy a robbanás nagy mennyiségű sót juttatott a légkörbe. Ez a felfedezés egybevág a bibliai történetet leírásával, amelyben Lót felesége sóoszloppá változott Szodoma elpusztítása után.

A só a nagy erejű légköri hullám nyomán kavarodott fel.

A becsapódás részben a Holt-tengert érintette, amely köztudomásúan rendkívül gazdag sóban” - mondta a geológus szakértő.

Néhány régész azonban bírálta Collinst, azzal vádolva őt, hogy elhamarkodott következtetéseket von le elegendő bizonyíték nélkül. A bibliakritikusok szerint az „olyan későbbi legendák, mint például Szodoma vagy Jerikó pusztulása” csak a drámai események után születtek. 

A teológus professzor, Dr. Bergsma azonban másként vélekedik. A katolikus tudós szerint a bibliai leírás és a régészeti kutatások meggyőzően igazolják egymást, így a legésszerűbb magyarázat az, hogy az ószövetségi történet Szodoma és a környező városok pusztulásáról egyszerűen csak a megtörtént eseményeket rögzíti.

Vita inkább csak arról lehet, hogy a kataklizma a mai legradikálisabb LGBTQ-programnál is szélsőségesebb társadalmakra lesújtó természet feletti ítélet volt, vagy a csapás véletlenül következett be pont ott, és akkor.