Megjelent a világhírű amerikai influencer, Ben Shapiro műve magyar nyelven! Cikkünk a könyvről ide, további részletek és a megrendelés pedig ide kattintva érhető el.

A maradványokat a babiloni fogság előtti, első Szentély korabeli Jeruzsálemben, Dávid városában találták a Near Eastern Archeology című szakfolyóiratban megjelent beszámoló szerint.

A lelet megerősíti a korábbi elméletet, amely szerint a sertéshús időnként szerepelt Izrael népének ókori étlapján, különösen azokban az időszakokban, amikor a Biblia szerint a nép elfordult Isten tiszteletétől és idegen isteneknek áldozott. A sertés és más élelmiszerek fogyasztásának tilalma csak évszázadokkal később, a babiloni fogságból való visszatérés után emelt második Szentély időszakában honosodott meg tartósan a társadalomban a cikk szerint.

Véletlenül pusztult el a kismalac, rádőlt az épület

A hét hónapos malacot nem vágták le, hanem véletlenül pusztult el, amikor ráomlott a mellette lévő fal és összeroppantották a hatalmas széttört cserépedények, ugyanis az i. e. 8. században valamilyen okból összedőlt az épület, ahol tartották.

Szomszédságában nagy tárolóedények és kisebb főzőedények, valamint több tucat juh, kecske, szarvasmarha, gazella, halak és madarak csontjai feküdtek, de a többi állat maradványainak nagy része égett volt, vagy levágták, vagyis az épület pusztulása előtt már megölték és megették őket.

Mindebből a régészek arra következtettek, hogy egy konyhát találhattak, ahol a malac éppen sorsára várt az épület váratlan beomlásakor.

A közelmúltban több szenzációs régészeti felfedezés is volt Jeruzsálemben, és Izrael több területén. Ezekről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.

Házisertés Jeruzsálemben

Később a házat újjáépítették és lakták egészen az i. e. 586 körüli babiloni támadásig: legalább négy szobája volt, és meglehetősen központi helyen, a város fő vízforrásaként szolgáló Gihon-forrás közelében állt.

A sértetlenül fennmaradt malaccsontvázat koponyája alapján egyértelműen táplálékként nevelt házisertés maradványaként azonosította Lidar Sapir-Hen, a Tel Avivi Egyetem és a Steinhardt Természettudományi Múzeum archeozoológusa.

A Jeruzsálem első Szentély-kori ásatásain és Júda Királyság más helyszínein az előkerült állatok maradványainak legfeljebb két százalékát teszik ki a sertéscsontok a szakember szerint.

A régészeti leletek alapján szembetűnik, hogy az első Szentély kori zsidóság életében, főként a templom felépülését megelőző időszakban gyakorta megjelentek a későbbi és korábbi elvárásokkal szembemenő magatartások, mint például a tisztátalan állatok fogyasztása. Az izraelita törzsek hittek Jahvében, a Biblia Istenében, de bizonyos időszakokban más istenségeket imádtak, köztük Aserát, akiről azt gondolták, hogy isten felesége. Bőségesen készítettek istenfigurákat és más vésett képeket is, amelyeket a Biblia egyébként tiltott.

Ezekről az időszakokról a Biblia többek között a Bírák, a Királyok és a Krónikák könyveiben is részletesen ír.

(MTI/Hetek)