Ekstein az ötvenes években egy időben volt a Sin Bet belbiztonsági szolgálat ügynöke, és egy földalatti jobboldali szervezet tagja, amelynek megbízásából 1957-ben háza előtt Tel-Avivban halálosan megsebesítette pisztolyával Kasztner Rezsőt, aki mintegy két héttel később belehalt sebesülésébe.  

Kasztner Rezső a második világháború után Izraelben telepedett le, ahol a baloldali Mapaj párt tisztviselője lett, és újságíróként dolgozott.Megölése előtt a jeruzsálemi körzeti bíróság határozata azt mondta ki, hogy Kasztner a háború idején

együttműködött a nácikkal, és "eladta lelkét az ördögnek".

Lelövése után tíz hónappal az izraeli legfelsőbb bíróság posztumusz  felmentette a vádak alól, de kimondta, hogy a háború után segített több nácinak megmenekülni az igazságszolgáltatás elől. Kasztner Rezső a háború után

több náci érdekében is vállalta a tanúságtételt, miután erre nekik ígéretet tett a vészkorszak idején.  

Eksteint és két cinkostársát életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a gyilkosságért, de 1963-ban kegyelmi úton kiszabadultak. A hétfőn elhunyt legfőbb tettes azt állította, hogy egy negyedik társuk is volt, akit azonban nem hallgattak ki.

Kasztner Rezsőnek az Adolf Eichmannal, a zsidók Auschwitzba szállításáért felelős tisztviselővel folytatott

tárgyalásai eredményeképpen egy vonaton 1684 zsidó elhagyhatta Budapestet,

amelynek utasai előbb Bergen-Belsenben egy külön lágerbe, majd két ütemben Svájcba távozhattak fejenként ezer dollárért.    

A Kasztner-vonaton menekült meg többek között 40 rabbi, köztük az ismert Joel Teitelbaum szatmári haszid főrabbi, Szondi Lipót pszichiáter, Zsolt Béla és Komlós Aladár írók.

Kasztner megítélése a mai napig vitákat vált ki Izraelben, vannak akik árulónak tekintik, mások az egyik legjelentősebb második világháborús zsidó-mentőnek tartják. Unokája, Meráv Michaeli, a szociáldemokrata párt jelenlegi elnöknője és közlekedési miniszter sokat tesz neve megtisztításáért.

(MTI/Hetek)