A nagy múltú leletet a XIX. század régészei a Holt-tengertől 15 mérföldre fedezték fel, és jelenleg a párizsi Louvre múzeumban tekinthető meg.
Jóllehet a sztélé 1869-ben megsérült, a rajta szereplő feliratról szerencsére készítettek másolatot, így azt eredeti formájában vizsgálhatták a szakértők az azóta eltelt másfél évszázad alatt – és nem hiába. Kiderült, hogy a moábi nyelvemlék a zsidó történelem egyik leghíresebb uralkodójára, Dávid királyra is utalást tesz.
A kőtáblán egy viszonylag részletes beszámoló olvasható arról, ahogy Moáb királya, Mésa hadba indul Izrael ellen, és a leírt események – többé-kevésbé – összhangban vannak a Királyok második könyve 3. fejezetében szereplő, idevágó részekkel.
Ezzel összefüggésben megemlíti a szöveg Izrael Istenét, Dávid házát és Dávid oltárát is.
A tudósok azonban egészen mostanáig nem voltak teljesen biztosak abban, hogy ezeket, a Dávid királyra vonatkozó passzusokat helyesen fejtették meg, mivel nem mindegyik írásjelet lehetett teljesen tisztán kivenni a kőre vésett szövegből.
Egy 2015-ben elindított kutatás során viszont egy csapat kutató újfajta eljárással kísérelte meg a szöveg rekonstrukcióját. Egy speciális képalkotási módszer (Reflectance Transformation Imaging, RTI) segítségével különböző szögekből digitális képeket készítettek a leletről, amelyeket kombinálva megkapták a sztélé pontos, háromdimenziós digitális változatát. A digitális megjelenítés pedig lehetővé tette a kutatók számára, hogy szabályozzák a felirat megvilágítását, amely által a halvány, kopott vagy vagy éppen rejtett bemetszések is láthatóvá váltak, és így a kutatók a korábbiaknál sokkal tisztább képet kaptak az ókori feliratról.
(JPost / Hetek)