Monika Schnitzer, a gazdasági bölcsek tanácsának is nevezett testület vezetője egy lapinterjúban kiemelte, hogy a Németországból kivándorlók évi 400 ezres tömegét tekintve minden évben 1,5 millió "új polgárra" van szükség a munkaerőállomány szinten tartásához.

Ehhez sürgősen meg kell teremteni a "befogadás kultúráját" (Wilkommenskultur) - mondta a müncheni egyetem (LMU) összehasonlító gazdaságtan professzora. Ez a fajta kultúraváltás többek között azt jelenti, hogy nem az "embereket elriasztó, hanem szolgáltatásokat nyújtó" idegenrendészeti hivatalokra van szükség, és nem azt kell elvárni, hogy a külföldi pályázók minden munkakör esetében rendelkezzenek német nyelvtudással, hanem arra kell törekedni, hogy az idegenrendészeti hivatalok dolgozói mind tudjanak angolul.

Hozzátette, hogy az EU-n kívüli munkavállalók bevándorlását szabályozó törvény jó irányba tett lépés, de ennél sokkal többre van szükség. Mint mondta, ha az amerikai Intel félvezetőgyárat akar építeni Németországban, és külföldi szakembereket is alkalmazni szeretne, akkor el kell érni, hogy ezek az emberek otthon érezhessék magukat a német városban.

Ugyanakkor a bevándorlás mellett nem szabad elhanyagolni a hazai munkaerő-utánpótlást sem, ezért sokkal több figyelmet és pénzt kell fordítani az oktatásra a tanácsadó testület vezetője szerint.

Schnitzer úgy vélekedett, hogy Németország "szegénységi bizonyítványa", hogy a negyedik osztályosok 25 százaléka nem tud rendesen olvasni, ezért szerinte el kell érni azt is, hogy több lány és nő válassza a technológiával, informatikával, természettudományokkal kapcsolatos szakmákat, mert ezekben a legnagyobb a munkaerőhiány, és jobban meg kell becsülni az idősebb munkavállalókat, hogy ne válasszák a munka helyett a korkedvezményes nyugdíjat.

A szövetségi parlament (Bundestag) júniusban fogadta el a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós kormányának egyik legnagyobb szabású vállalkozásaként kidolgozott bevándorlási törvényt, amely az EU-n kívüli országokból származó munkavállalók lehetőségeit hivatott bővíteni.

A német kormány ezzel az új jogszabállyal a világ legmodernebb bevándorlási rendszerét készül bevezetni. A legfőbb újdonság az úgynevezett esélykártya intézménye, amely egy pontrendszert jelent.

A kanadai mintájú rendszerben a pontokat a szakmai képzettség, német vagy angol nyelvtudás, életkor és a Németországhoz fűződő korábbi kapcsolat - például hosszabb németországi tartózkodás - alapján lehet megszerezni.

Négy pont jár például szakmai képesítést igazoló oklevélért, amely honosítható Németországban. Aki legalább hat pontot gyűjt, egy évre tartózkodási engedélyt kap, hogy helyben kereshessen munkát. Aki honosítás nélkül is érvényes oklevéllel rendelkezik, automatikusan megkapja az esélykártyát.

Az informatikával és digitalizációval kapcsolatos szakmáknál a formális, iskolai képzettséget, például főiskolai végzettséget igazoló oklevél helyett szakmai ismerteteket igazoló tanúsítványokkal is szerezhető pont.

A legnagyobb újítások közé tartozik az a szabály, miszerint munkavállalási tartózkodási engedélyt igényelhetnek menedékkérők is, akik rendelkeznek megfelelő képesítéssel és állásajánlatot kaptak már. Az engedélykérelem benyújtásának feltétele a menedékjogi kérelem visszavonása.

Az FDP törekvésének eredményeként ez nem általánosan érvényes szabály, hanem egyszeri könnyítés, és csak az idén április előtt érkezett menedékkérőkre vonatkozik. A liberálisok szerint ezzel elkerülhető, hogy a munkavállalási tartózkodási engedély megszerzésének lehetősége úgynevezett húzó vagy serkentő tényező legyen, vagyis tovább erősítse a német menekültügyi rendszer vonzerejét, növelve az illegális bevándorlás kockázatát.

(MTI / Hetek)