A közleményben megjegyezték: a jövedelem csökkenése európai szinten elsősorban azokat érinti, akiknek eleve alacsony a keresetük.

Az európai válaszadók 63 százaléknak nem változtak tavaly a bevételei, közülük viszont sokan attól tartanak, hogy hamarosan csökkenhet a jövedelmük

- emelték ki.

Ami nem létfontosságú, azt nem veszik meg

A kisebb jövedelemből gazdálkodóknak több mint a fele meghúzta a nadrágszíjat, csökkentette a nem létfontosságú termékek vásárlását, 21 százalék a pandémia alatt plusz munkát vállalt, 16 százalék családjától kért kölcsönt, 9 százalék pedig banki hitelt vett fel - ismertette az Intrum.

A felmérés szerint 2019 óta jelentősen (67 százalékról 76-ra) nőtt Európa-szerte azoknak a fogyasztóknak az aránya, akik vésztartalékot gyűjtenek a váratlan kiadások fedezésére.

Nem változott azonban jelentősen azoknak az aránya, akik valamilyen konkrét célra spórolnak: enyhén csökkent például a lakásra spórolók aránya (20 százalékról 19-re), nőtt viszont azoknak a száma, akik nyugdíjcélra tesznek félre (30 százalékról 32-re).  

Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója a közlemény szerint kiemelte, hogy az utazásra sporlók aránya 39 százalékról 41-re nőtt, ami szerinte azt mutatja, hogy sokan remélik a korlátozások viszonylag gyors feloldását még a nyári turistaszezon előtt.

A követeléskezelő tavaly ősszel mintegy 24 ezer embert kérdezett meg Európa 24 országában arról, hogy érintette anyagi helyzetüket a COVID-19 járvány, a lezárások és az azt követő recesszió.

(Hetek/MTI)