Miközben az európai polgárok a mindennapi élet nehézségeivel küzdenek, egy csendes, de annál halálosabb veszély söpör végig a kontinensen. A legfrissebb adatok szerint legalább 35 000 többlethalálozás köthető ahhoz a négy, egymást követő, rekordokat döntögető hőhullámhoz, amely az idei nyáron sújtotta Európát.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

Ez a megdöbbentő szám ráadásul még korántsem a teljes képet mutatja: a statisztikák a kontinensnek alig a felét fedik le, és még nem tartalmazzák a legkritikusabb augusztusi adatokat sem. A szakértők szerint a végleges áldozatszám ennél lényegesen magasabb lesz.

A többlethalálozási adatok már most is drámaiak. Csupán három nagy európai uniós országban – Németországban, Franciaországban és Spanyolországban – a hőség számlájára írható áldozatok száma már meghaladta a 25 000 főt.

Soha nem látott rekordok

Nyugat-Európában idén május óta egymást érik a pusztító hőhullámok, amelyek több száz meteorológiai állomáson döntötték meg a valaha mért legmagasabb hőmérsékleti rekordokat. Franciaországban az ország történelmének legmelegebb országos napi átlaghőmérsékletét regisztrálták. Németországban pedig június végén három egymást követő napon dőltek meg a melegrekordok, ráadásul 46 mérőállomáson mértek 40 °C feletti hőséget, míg Spanyolországban a hőmérők higanyszála tartósan 42 °C felett maradt. A tudósok egybehangzó véleménye szerint az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés teszi az ilyen extrém időjárási eseményeket egyre gyakoribbá és intenzívebbé.

Ahol a legmagasabb árat fizették: Németország és Spanyolország

Németországban követelte a legtöbb áldozatot a hőség, ahol április 6. és augusztus 9. között becslések szerint 14 000-en vesztették életüket a rendkívüli meleg miatt. A Robert Koch Intézet (RKI) közegészségügyi ügynökség jelentése szerint június 22. és 28. között, egyetlen hét leforgása alatt 9 600 ember halt meg.

Az EU-szerte 2008 óta gyűjtött többlethalálozási adatok szerint ennél magasabb heti halálozási arányt csak a 2022-es koronavírus-járvány idején regisztráltak. Az idei nyár Németország történetének messze legsúlyosabb időszaka a hőséggel összefüggő halálozások szempontjából: a korábbi, 2018-as rekord 8 900 áldozat volt, míg egy átlagos nyáron ez a szám általában 2 000 alatt marad. Hasonlóan tragikus a helyzet Spanyolországban is, ahol a Carlos III Egészségügyi Intézet adatai szerint május és augusztus vége között 4 947 haláleset volt köthető a hőséghez. Ezzel az idei lett Spanyolország valaha mért legrosszabb éve, túllépve a 2022-ben regisztrált 4 520 fős korábbi rekordot.

A spanyol és a német hatóságok valós időben modellezik a hőséggel összefüggő haláleseteket, összevetve a napi hőmérsékletet és a halálozási rátákat. Erre a becslésre azért van szükség, mert a hőség szinte soha nem szerepel közvetlen halálokként a bizonyítványokban. A tartós meleg ugyanis a meglévő krónikus betegségeket – különösen a szív- és érrendszeri, illetve a légzőszervi megbetegedéseket – súlyosbítja, így az áldozatok leggyakrabban szívroham, stroke vagy veseelégtelenség következtében vesztik életüket. Karl Lauterbach korábbi német egészségügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy a jelenleg közzétett adatok szinte biztosan alúlbecsültek.

A tragédia más országokban is szedi áldozatait

Franciaországban – ahol 500 meteorológiai állomáson mértek 40 °C feletti hőséget, és az ország 98%-ára adtak ki hőségriasztást – a nemzeti egészségügyi hatóság május vége és július 22. között 7 300 fős többlethalálozást jelentett. Ez a szám azonban még emelkedni fog, mivel az augusztusi adatok még nem állnak rendelkezésre, és az előzetes statisztikák csupán a halálozások 80%-át lefedő elektronikus halotti bizonyítványokon alapulnak.

Olaszországban az adatszolgáltatási késedelmek miatt még nincsenek végleges számok, de a modellezések szerint egyetlen júniusi héten (június 22–28.) 2 700-zal többen haltak meg a szokásosnál. Az epidemiológusok előrejelzése szerint a végleges olaszországi áldozatszám 5 000 és 8 000 között alakulhat.

A kontinens többi részéről érkező adatok is aggasztóak. Angliában a májusi és júniusi hőhullámok 2 877 halálesettel hozhatók összefüggésbe. Belgiumban június 18. és 29. között kiugró, 39%-os növekedést regisztráltak a halálozásokban, ami 1 222 többletáldozatot jelent.
Hollandiában június 22. és július 5. között legalább 900-zal többen haltak meg a szokásosnál. Lengyelországban a június végi hőhullám idején 1 070-en, míg Svájcban ugyanezen a héten 220-an vesztették életüket a hőség miatt. Luxemburgban, Görögországban, Romániában, Bulgáriában és Dániában a kezdeti adatok szerint országonként körülbelül 40 többlethalálozás történt. Az Agence France-Presse (AFP) számításai szerint idén nyáron több mint 80 millió európai élt olyan területen, ahol a hőmérséklet meghaladta a 40 °C-ot.

Riasztó jövőkép

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az európai régióban a hőséggel összefüggő halálozási arány az elmúlt 20 évben több mint 30%-kal növekedett. A szervezet előrejelzése szerint ez a tendencia a klímaválság és a társadalom elöregedése miatt a jövőben várhatóan tovább súlyosbodik. Az idei nyár tragikus mérlege nem csupán egy statisztikai adat, hanem egy komoly figyelmeztetés Európa számára: a hőség immár nemcsak kellemetlenség, hanem tömeges áldozatokat követelő, közvetlen életveszély.

(Guardian)