Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes
A békaembriók nagyon korai stádiumából származó bőrsejtek és szívizomsejtek keverékéből készültek. Genomjuk ellenére azonban egyáltalán nem békákról beszélünk.
A tudósok a sejteket már hónapokkal ezelőtt olyan konfigurációba rendezték, amely képes olyan feladatokat végrehajtani, mint a tárgyak mozgatása, eltolása vagy szállítása. Amint arról a Proceedings of the National Academy of Science beszámolt a xenobotok immár szaporodásra is képesek.
These researchers paired biology with AI to create the world’s first “living” robots 🤯 pic.twitter.com/fKYLty43N4
— Seeker (@Seeker) April 26, 2021
„Az emberek sokáig azt gondolták, hogyminden olyan módot felfedeztünk, amellyel az élet replikálhatja vagy reprodukálhatja magát. Ez azonban valami olyasmi, amit korábban soha nem figyeltek meg” – nyilatkozrata Dr. Douglas Blackiston, a Tufts Egyetem vezető tudósa, aki összeállította a xenobot „szülőket”.
„Ezek a békasejtek olyan módon replikálódnak, ami nagyon különbözik attól, ahogy a békák csinálják.
A tudomány által ismert egyetlen állat vagy növény sem szaporodik ilyen módon”
– tette hozzá Dr. Sam Kriegman, a vezető szerző, a Tuft's Allen Center és a Harvard Egyetem Wyss Institute for Biologically Inspired Engineering munkatársa.
Először replikáló xenobot verzió egyszeri reprodukálás után gyorsan elhalt. Így a csapat visszatért a mesterséges intelligenciához, amelyet az élő gépek megtervezéséhez használtak, és megbízták az AI-t, hogy készítsen egy olyan verziót, amely nem hal meg.
Az több milliárd szimulációt hajtott végre, míg végül megtalálta azt a konfigurációt, amely végül működött.
Noha egyesek számára aggasztóan hangozhat az önreplikáló biotechnológia, a csapat hangsúlyozta, hogy a xenobotokat egy laboratóriumban tárolják, könnyen elpusztítható, és szövetségi, állami és intézményi etikai szakértők ellenőrizik.
„Ha tudnánk, hogyan utasíthatnánk a sejtgyűjteményeket, hogy azt tegyék, amit szeretnénk, akkor… megoldást jelenthetnének a traumás sérülésekre, a születési rendellenességekre, a rákra és az öregedésre”
– magyarázta Michael Levin professzor, a társszerző.
(MTI/Hetek)