A kétezer eurós (több mint 800 ezer forint) fizetések hozzávetőlegesen 10 százalékos béremelést fognak jelenteni a pedagógusok jelenlegi helyzetéhez képest. Az elnök cserébe azt javasolta a tanároknak, hogy önkéntes alapon vállaljanak külön feladatokat plusz bérezésért, például egyéni foglalkozásokat a tanulókkal.

A béremelést az is indokolja, hogy a most kezdődő tanévben négyezer tanári állás maradt betöltetlen Franciaországban, és a legnagyobb hiány a középiskolai francia-, német-, fizika-, kémia- és matematikatanárokból van.

Az alacsony bérek miatti tanárhiány – mely az összes uniós tagállamra jellemző probléma – bizonyos tanórák elmaradását eredményezheti a franciaországi oktatási intézményekben.

Macron arról is beszélt, hogy kemény hónapok várnak Franciaországra, miután az aszály, a súlyos erdőtüzek és az ukrán háború is rányomta a bélyegét a nyári időszakra. Olaf Scholz német kancellárhoz hasonlóan a francia elnök is zűrzavart vizionált a következő időszakra amiatt, hogy világszerte „véget ér a bőség” időszaka.

Úgy gondolom, hogy egy fordulópont vagy nagy zűrzavar időszakában élünk először is amiatt,
hogy egy olyan periódusban vagyunk, amikor a
bőség korszaka véget ér. Válságok sorozata jellemzi ezt az időszakot, amiben élünk, és
egyik súlyosabb, mint a másik”

- értékelte a helyzetet az államfő.

A francia kormányszóvivő szintén a lakosságot igyekezett felkészíteni a következő kemény hónapokra, amikor arról beszélt, hogy az egyre növekvő infláció miatt nem lehet az energiaárakra vonatkozó ársapkát „korlátlan ideig” fenntartani az országban. Németországhoz hasonlóan a francia kormány is olyan javaslatcsomagon dolgozik, mellyel a lakosságot az energiafogyasztás csökkentésére sarkallnák.

(France 24 / MTI / Hetek)