Az ukrán háború fejleményeit itt tudja követni percről percre.

A lap cikkében emlékeztettek, Joe Biden amerikai elnök részvételével tartanak rendkívüli NATO-csúcstalálkozót csütörtökön Brüsszelben, ahol lengyel kérésre újfent terítékre kerülhet az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna létrehozása.

A balti államok és Varsó az ukrajnai békemisszió ötletét is tovább szorgalmazzák

- értesült a Magyar Nemzet diplomáciai forrásokból.

Hozzátettek, hogy mindkét, már korábban is beharangozott terv megvalósulása a háborús helyzet fokozódását, mintsem enyhülését eredményezné.

Ez azonban lényegében hadviselő féllé tenné a katonai szövetséget, erre már Jens Stoltenberg főtitkár is figyelmeztetett. "Sem szárazföldön, sem levegőben nem hatolunk be Ukrajnába. Egy repüléstilalmi övezet megvalósításához viszont arra lenne szükség, hogy NATO-vadászgépeket küldjünk az ukrán légtérbe, amelyek a repüléstilalom biztosítása érdekében orosz gépeket lőnének le.

Úgy értékeljük, hogy ez a lépés egy teljes háborúhoz vezetne Európában, sok ország részvételével"

- idézték a norvég diplomatát, aki a szövetség külügyminisztereinek ehavi, rendkívüli találkozóján mondta ezeket a szavakat.

Mint írták, Stoltenberg a múlt héten a védelmi miniszterek ülésén megismételte ezt az álláspontot, és mint fogalmazott, a szövetség felelőssége, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain túlra.

Úgy folytatták, hogy Németország és az Egyesült Államok is ellenzi a létérzár létrehozását. Olaf Scholz kancellár egy németországi rendezvényen a múlt héten az Oroszországgal való, közvetlen katonai konfrontációval tette egyenlővé a repüléstilalmi zóna megvalósulását.

"Joe Biden amerikai elnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel egyazon véleményen vagyunk: elkerülendő, hogy a NATO és Oroszország között katonai jellegű összecsapás történjen"

- húzta alá a lap szerint a kancellár.

Macron elnök a múlt héten ukrán menekülteket látogatott meg Franciaországban, ahol kijelentette, hogy legitimnek tekint minden ukrán kérést, de az egyetlen elfogadható döntésnek azt tartja, ha a szövetségesek nem háborúznak az oroszokkal.

A lengyelek jelenleg is dolgoznak egy olyan nemzetközi koalíció létrehozásán, ami békemissziót vezényelne Ukrajnába. Ennek ötletét múlt héten mind a NATO-főtitkár, mind Németország elutasította.

A berlini kormány szóvivője Olaf Scholz üzenetét tolmácsolva rámutatott: jelenleg nem lehet egyértelmű különbséget tenni a humanitárius segélyező, valamint a harci misszió között. A békemisszió terve várhatóan szintén előkerül a brüsszeli NATO- és EU-csúcson - tették hozzá.

Úgy fogalmaztak, a közhiedelemmel ellentétben a légtérzárlat nem csupán egy katonai "félmegoldás", hanem az ellenség légi fölényének visszaszorítására irányuló hadművelet, mely közvetlen és folyamatos összecsapásokat von maga után. A felek, akik egy ilyen zóna kialakításáról döntenek, vállalják, hogy bármely katonai objektumot - legyen az vadászgép vagy légvédelmi rendszer -, amely az adott légtérben tevékenykedik, kiiktatnak.

"Jelen helyzetben a repüléstilalmi zóna bevezetésének ötlete több sebből is vérzik. Egyrészt az eddigi információk alapján az orosz haderő nem támaszkodik olyan mértékben légierejére, ami indokolttá tenné a zárlatot, a nagyvárosok ostrománál rendszerint a tüzérségi csapásokra helyeződik a hangsúly. Másrészt arról sem szabad megfeledkezni, hogy Oroszország és Belarusz területén olyan nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek vannak, melyek kiiktatása nélkül nem lehet létrehozni a repüléstilalmi zónát

. Amennyiben a NATO-egységek ezeket, valamint a zónát megsértő objektumokat támadnák meg, úgy automatikusan hadviselő féllé válnának - így a világ két legnagyobb nukleáris hatalma kerülne közvetlen konfliktusba egymással"

- fogalmaztak a szerkesztőségi cikkben.

A légtérzárlat jelenleg - a Magyar Nemzet szerint - tehát kevésbé szolgálná a civil lakosság védelmét, sokkal inkább eredményezné a konfliktus további eszkalálódását, mely így Ukrajna határain túlra is átgyűrűzne. A repüléstilalmi zóna bevezetése ezáltal kritikus lépést jelentene egy újabb világháború kitörése felé, "ez pedig teljesen ellentétes mind hazánk, mind Európa érdekeivel" - olvasható a cikkben.

(MTI/Hetek)