Lavrov hangoztatta, hogy

"a veszély komoly, valós, nem szabad alábecsülni".

A jelenlegi helyzetet a karibi válság időszakával összehasonlítva kifejtette, hogy akkoriban "kevés írott szabály volt, (...) a magatartási szabályok azonban elég világosak voltak: Moszkvában tisztában voltak azzal, hogyan viselkedik Washington, és Washingtonban világos volt, miként cselekszik Moszkva".

Hangsúlyozta, hogy az új START-szerződés (orosz-amerikai atomfegyver megállapodás) ugyan még mindig hatályban van, ugyanakkor

"a fegyverzetellenőrzés és a fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló minden más eszköz gyakorlatilag megsemmisült".

Az orosz külügyminiszter szerint a karibi rakétaválság idején "volt egy kommunikációs csatorna, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői" megbíztak. "Most nincs ilyen csatorna, és senki sem próbál ilyet létrehozni. Néhány, a korai szakaszban tett bátortalan kísérlet nem hozott nagy eredményt. Ezek magukban foglalták azt a tényt, hogy bár elkeseredetten próbálták elérni a NATO-t mindezen évek alatt, amikor az ígéretekkel ellentétben a szervezet bővült, amikor Ukrajnát a figyelmeztetéseinkkel ellentétben fegyverekkel tömték tele, minden lehetséges módon bátorították annak oroszgyűlölő jellegét, a Petro Porosenko (akkori ukrán elnök) alatt létrehozott és (a mostani államfő,) Volodomir Zelenszkij alatt erősödő rezsim lényegét" - mondta Lavrov.

Szólt arról is, hogy nagyon nem szeretné, ha a jelenlegi kockázatokat mesterségesen felduzzasztanák, miközben máris nagyon jelentősek. Arról, hogy mit hajlandó tenni Moszkva a harmadik világháború kitörésének megakadályozására, a miniszter hangsúlyozta:

"Oroszország már elég sokat és sok éve tesz".

Emlékeztetett arra: még a Donald Trump elnök vezette amerikai kormányzat idején a legmagasabb szinten szorgalmazták, hogy Moszkva és Washington erősítse meg Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan 1987-es nyilatkozatát, miszerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek nyertesei, és soha sem szabad azt kirobbantani.

Hozzátette: "Kezdeményeztük a Trump-csapatnál, hogy ismételten erősítsük meg ezt a nagyon fontos nyilatkozatot - amely fontos a nemzetünk, de a világ számára is. Sajnos, nem sikerült meggyőznünk kollégáinkat egy ilyen lépés szükségességéről, de nagyon gyorsan megegyeztünk a Biden-kormányzattal, és tavaly júniusban, a genfi csúcstalálkozón elnökeink tettek egy ilyen nyilatkozatot" - mondta, Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Emlékeztetett arra is, hogy hasonló nyilatkozatot tett a legmagasabb szinten az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja. "Ez a mi elvi álláspontunk, ebből indulunk ki" - jelentette ki az orosz diplomácia vezetője.

A NATO lényegében háborúban áll Oroszországgal

Megerősítette Lavrov azt is, hogy Moszkva legitim célpontnak tekinti az Ukrajnának adott nyugati fegyvereket. Az, hogy a NATO-tagországok ilyen fegyvereket küldenek Ukrajnába, szerinte azt is jelenti, hogy a NATO "lényegében bekapcsolódott" az Ukrajnával vívott háborúba Oroszországgal szemben.

„A NATO lényegében háborút folytat Oroszországgal egy meghatalmazott útján, és felfegyverzi ezt a meghatalmazottat. A háború háborút jelent” 

– fogalmazott a külügyminiszter a Guardian szerint, amit a Telex szemlézett. 

A portál megjegyzi, hogy az orosz erők már többször célba vették a nyugat-ukrajnai hadianyagraktárakat, hétfőn pedig több olyan vasúti csomópontot támadtak rakétákkal.

Lavrov megemlítette: fennáll annak a lehetősége, hogy a konfliktus az atomfegyverek alkalmazásáig fajul, de reményét fejezte ki egy békemegállapodás esélyére is. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter minderre úgy reagált: Lavrov csak megpróbálja elijeszteni a világot attól, hogy támogassa Ukrajnát.

(Hetek / Telex / MTI)