A külföldi tudósítókhoz kedden eljuttatott levélben Lapid arra kérte többek között
vezetőjét, hogy akadályozzák meg az ENSZ Közgyűlésének szavazását arról, hogy kikérjék-e a Nemzetközi Bíróság véleményét arról, hogy milyen jogkövetkezményei lehetnek annak, hogy az 1967. évi háború utáni izraeli cselekmények következtében a palesztin népet megfosztották önrendelkezési jogától.
"A bíróság jogi véleményének kikérése egy összehangolt erőfeszítés eredménye, melynek célja Izrael kipécézése, és jogos biztonsági aggodalmainak hiteltelenítése s létének delegitimizálása" - érvel levelében Lapid.
"Ennek az elfogult kampánynak a középpontjában az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa és Izrael elleni vizsgálóbizottsága (COI) áll, e testületek tagjai pedig számos alkalommal egyértelművé tették Izraellel és a zsidó néppel szembeni mélységes elfogultságukat, fanatizmusukat és rasszizmusukat" - állítja az izraeli kormányfő.
Lapid felhívásában kiemeli, hogy hivatalba lépése óta magas szintű kapcsolatokat tartott fenn a Palesztin Nemzeti Hatósággal, és számos bizalomépítő intézkedést tett a palesztinok jólétének előmozdítására, s az ENSZ Közgyűlésében elmondott beszédében is egyértelműen kifejezte Izrael azon szándékát, hogy igazságos és tartós békét hozzon létre a palesztinokkal.
"Régóta elfogadott, hogy a vitatott terület státusza Izrael és a palesztinok közötti közvetlen tárgyalásokon dől el, s ezen politika egyoldalú megváltoztatása az egész régióra káros hatással lesz"- hangsúlyozta az izraeli átmeneti kormány miniszterelnöke.
"Az ügy ICJ elé terjesztése kifejezetten ellentétes a közvetlen tárgyalások Izrael, a palesztinok és a nemzetközi közösség által elfogadott elvével, és csak a szélsőségesek kezére fog játszani, tovább polarizálja a feleket, és aláássa az elmúlt évek pozitív munkáját"- tette hozzá Jaír Lapid.
A kérdés decemberben kerül végszavazásra a 193 tagú közgyűlés elé.
A tervezet szerint Izrael sérti a palesztinok önrendelkezéshez való jogát "az elhúzódó megszállással, a telepek létesítésével és palesztin területek 1967 óta történt bekebelezésével, beleértve a demográfiai összetétel megváltoztatását célzó intézkedéseket, Jeruzsálem szent város jellegét és jogállását, valamint a vonatkozó hátrányosan megkülönböztető törvényeket és intézkedéseket".
Ezért arra kérik a bíróságot, foglaljon állást arról, hogy ez a politika és gyakorlat "hogyan befolyásolja a megszállás jogi minősítését, és mik az ebből (valamennyi állam és az ENSZ által) levonható jogi következmények".
A hágai Nemzetközi Bíróság az ENSZ egyik legfőbb szerve, mely az országok közötti viták rendezésére hivatott. Állásfoglalásai nem kötelező érvényűek.
Ez nem az első eset, amikor a bíróság véleményét kérték a 75 éve tartó izraeli-palesztin konfliktusban.
2004-ben a bíróság megállapította, hogy az Izrael által - legnagyobbrészt a megszállva tartott, a palesztinok által jövőbeli államuk területének tekintett Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, a Gázai övezet határán - épített kerítés "ellentétes a nemzetközi joggal".
(MTI/Hetek)
25 éve együtt - A Hetek jubileumi előfizetői akciójában a fődíj egy Toyota Aygo X személyautó. Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.