Ratcliffe találkozott Raúl Guillermo Rodríguez Castróval, a korábbi vezető unokájával, akinek átadta Donald Trump üzenetét: az Egyesült Államok kész a biztonsági és gazdasági együttműködésre, de csak abban az esetben, ha a szigetország alapvető politikai és strukturális reformokat hajt végre. A találkozó célja a felek közötti politikai párbeszéd előmozdítása volt a jelenlegi feszült forgatókönyv közepette.

Az érték állandó! Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel a friss újság mellett a teljes archívum is elérhető! Részletek: https://www.hetek.hu/elofizetes

A diplomáciai látogatás idején Kuba évtizedek óta nem látott energiaválsággal küzd, az üzemanyaghiány és az amerikai blokád miatt

a fővárosban rendszeresek a 22 órás áramkimaradások.

Havanna utcáin szerda este tüntetések törtek ki, a Playa negyedben égő szemétből emelt barikádokat a tömeg, miközben az energiaügyi miniszter elismerte, hogy az ország gázolajkészletei teljesen kimerültek.

Havana, Cuba pic.twitter.com/7S7TtJPyf5

— CIA (@CIA) May 14, 2026

Az ENSZ szakértői arra figyelmeztettek, hogy a fokozódó amerikai nyomás „energiaéhséget” okoz, ami az alapvető szolgáltatásokat az összeomlás szélére sodorta.

A Trump-adminisztráció „bukott államnak” minősítette Kubát, és továbbra is napirenden tartja a katonai opciókat, bár hivatalosan nem terveznek azonnali inváziót.

Marco Rubio külügyminiszter leszögezte, hogy a jelenlegi vezetés alatt a szigetország gazdasági sorsa nem fordulhat jobbra, miközben Washington újabb szankciókat vetett ki a védelmi és energiaszektorra.

Miguel Díaz-Canel kubai elnök „gazdasági háborúnak” nevezte a kialakult helyzetet, és kijelentette, hogy egy esetleges amerikai támadás esetén gerilla-taktikával válaszolnának, ami mindkét fél számára súlyos veszteségekkel járna.

(Newsweek/Hetek)