Még a Covid-világjárvány kirobbanásakor, tavaly tavasszal terjedtek el azok az elméletek, mely szerint a járvány azért nem tekinthető halálosabbnak az influenzánál, mert rendkívül csekély azoknak a száma, akik mindenféle alapbetegség nélkül kizárólag a Covid-fertőzésbe haltak bele. Azóta nyilván ezt sokszor cáfolták, mivel az alapbetegség megléte egyáltalán nem jelenti azt, hogy az illető pár héten belül elhunyt volna amúgy is. 

Coviddal vagy Covidban hunyt el?

Miután a második és harmadik hullám már jóval keményebben érintette Közép-Európát és Magyarországot, merült fel az elemzőkben, hogy talán Magyarország a ló túloldalára került azzal, hogy tulajdonképpen szinte mindenkit Covid-áldozatként könyvel el, aki a halál pillanatában Covid-pozitívnak minősül. Sok európai ország azonban nem ezt a számítási módszert követi. 

A teljes igazság persze még ennél is árnyaltabb. 

Nem teljesen világos egyelőre, hogy Magyarországon pontosan kit számolnak a Covid-áldozatok közé, a kormányzati kommunikáció alapján annyit lehet tudni, hogy a központi számolásban a pozitív teszt a mérvadó, így "a Covidban és a Coviddal meghalók közötti különbség nem jelenik meg nálunk", fogalmazott még áprilisban a miniszterelnök. Néhány egyértelmű kivétel rögzítésével, de körülbelül a WHO és a nemzetközi javaslat is ezt a módszertant szorgalmazza. 

Ennek ellenére vannak különbségek az európai országok között.

Van olyan ország, ahol az orvosi szakvéleménynek kell eldöntenie, hogy a halál oka egyértelműen a Covid-fertőzés-e, máshol csak a pozitív tesztet veszik figyelembe, ám azt csak indokolt esetben végzik el az elhunytakon. Vannak olyan uniós tagállamok is, ahol nem csak tesztre, de laborítóriumi megerősítésre is szükség van ahhoz, hogy valakit Covid-áldozatként tartsanak nyilván. 

A többlethalálozási mutatókkal együtt érdemes nézni a számokat

Éppen ezért szorgalmazta a KSH, hogy a többlethalálozási mutatókkal együtt értelmezzék az emberek a napi halálozási számokat. Kovács Marcell, a KSH főosztályvezetője azonban a Hetek podcastjében hangsúlyozta, hogy a többlethalálozási adatok sem mindig teljesen pontosak, mert bár egzakt adatok, egy 2020-as éves kimutatás véglegesítésére például legalább másfél-két évet kell várni, hogy pontosan láthassuk a halálokokra történő bontást is. 

A szakember a Heteknek úgy összegezte a halálozási mutatókkal kapcsolatos dilemmákat, hogy az adatigénye az embereknek teljesen érthető módon jelentősen megnőtt, ám az adatszolgáltatás ettől függetlenül nem teljesen egységes és arányos a különböző országokat tekintve. Az Eurostat adatai közel állnak a véglegeshez, ami a többlethalálozást illeti,

ezeket a számokat érdemes összevetni a napi halálozási adatokkal, ha valaki teljes képet szeretne kapni. 

Az országok közti összehasonlítások a fentiek fényében nem szerencsések, sokkal inkább a trendeket lehet jobban lemérni, ha a járványkezelés eredményességét szeretnénk megfigyelni. 

Eleve rosszabbul állunk az alapbetegségeket illetően

Az már most egyértelműen kijelenthető, hogy míg az első hullám inkább a dél-, és nyugat-európai országokat sújtotta inkább, a második és harmadik hullám Közép-Európában robbant be igazán. Az egész régióra jellemzőek a magas halálozási mutatók, így az nem magyar sajátosság. Mindamellett fontos megemlíteni azt is, hogy a régióban, és főként Magyarországon eleve alacsonyabb az átlagnál a várható élettartam, ahogyan sok súlyosbító egészségügyi körülmény tekintetében is (túlsúly, szív- és érrendszeri betegségek, dohányzás, alkoholfogyasztás)

kimagaslóak a hazai mutatók európai összehasonlításban, ami mind-mind hozzájárulhat a 2021 tavaszán tapasztalt magas mortalitáshoz. 

A napokban az átlagon felüli átoltottságnak és a korlátozó intézkedésnek köszönhetően Magyarországon is jelentősen csökkent az aktív fertőzöttek, a kórházban ápoltak, a lélegeztetőgépen levők és az elhunytak száma is.