Az indítvány legfontosabb pontja a miniszterelnöki tisztség betöltésének időbeli korlátozása, amely szerint senki nem választható meg kormányfőnek, aki összesen – akár megszakításokkal is – már legalább nyolc évig betöltötte ezt a pozíciót. A szabályozás értelmében a nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2-a utáni megbízatásokat kell figyelembe venni, a korlát elérésekor pedig a megbízatás automatikusan megszűnik.
Az érték állandó! Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel a friss újság mellett a teljes archívum is elérhető! Részletek: https://www.hetek.hu/elofizetes
A javaslat kifejezett célja, hogy megakadályozza Orbán Viktor további miniszterelnöki szerepvállalását, mivel ő eddig összesen öt ciklusban vezette az országot. A beterjesztők azzal indokolják a szigorítást, hogy a demokratikus fékek és ellensúlyok visszaállításához, valamint a túlzott hatalomkoncentráció megtöréséhez elengedhetetlen a közhatalom gyakorlásának időbeli korlátozása.
Bár a módosítás visszamenőleges hatályú, a Tisza Párt hangsúlyozza, hogy ez
az önkorlátozás a jövőben Magyar Péterre is vonatkozni fog, igaz, az ő esetében ez leghamarabb 2034-ben válhatna aktuálissá.
A benyújtott csomag nem csupán a kormányfői mandátumról szól, hanem több, a korábbi rendszer alapkövét jelentő intézményt is érint. A javaslat hatályon kívül helyezné a Szuverenitásvédelmi Hivatal alapjául szolgáló alkotmányos rendelkezéseket, ezzel gyakorlatilag megszüntetve a szervezetet.
Emellett a módosítás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEVA) feletti felügyeletet is visszautalná a kormányhoz, lehetővé téve a nemzeti vagyon részét képező alapítványi vagyon feletti állami ellenőrzést, sőt, akár az alapítványok megszüntetését is.
Az Országgyűlés a tervek szerint már a jövő héten tárgyalhatja a javaslatokat, amelyek a Tisza Párt kétharmados többsége mellett gyorsított eljárásban, akár a kihirdetést követő napon hatályba léphetnek. A jogi szakma ugyanakkor megosztott a kérdésben:
egyes alkotmányjogászok szerint a visszamenőleges hatály és az egyetlen személyre szabott szabályozás sérti a jogállamisági alapelveket.
Más szakértők viszont úgy vélik, hogy amennyiben nem érhető el olyan hátrány, amelyet a vezető korábban ne láthatott volna előre, a módosítás inkább a közbizalmat erősíti és a társadalmi igényeket szolgálja.
hetilap