Tajvan és Kína viszonya már több évtizede meglehetősen feszült. A szigetország a II. világháború után került át japán fennhatóságából Kína kezébe, ahol 1949-ben egy, a kínai kommunista párttal szemben álló nemzeti kormány alakult meg.

A következő évtizedekben Tajvan viszonylag függetlenül működött Kínától mind gazdaságilag mind politikailag.

A 60-as, 70-es években Tajvan dinamikus gazdasági fejlődésnek indult – a nemzetközi közösségtől meg is kapta az „ázsiai tigris” jelzőt, utalva a gyors fejlődésére – de a 80-as évek végétől a politikai élet is a demokratizálódás irányába indult meg. A gazdasági és politikai fejlődéssel párhuzamosan elkezdett kialakulni a helyi lakosokban a kínaitól független tajvani identitás is, és egyre inkább felerősödött az igény, hogy Tajvan egy önálló, Kínától független országként működjön a jövőben.

A függetlenségi törekvésekről azonban Kína hallani sem akart, nemtetszésének pedig több alkalommal is katonai erődemonstrációkkal adott nyomatékot az elmúlt évtizedekben.

Sok szakértő szerint Peking és Tajpej között a viszony több évtizedes mélypontra érkezett idén októberben. Ezt jelzi, hogy a kínai légierő nemrég a korábbiaknál is nagyobb katonai felvonulást tartott: összesen 149 katonai vadászgép repült át a tajvani légvédelmi zónán alig egy hónap leforgása alatt. Tajvan egyik legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok azonnal reagált a fenyegetésként is felfogható üzenetre:

Joe Biden elnök csütörtökön egy újságíró kérdésére, miszerint az USA megvédené-e Tajvant egy esetleges kínai katonai támadással szemben, meglepően őszintén úgy nyilatkozott:

„igen, erre köteleztük el magunkat.”

A Fehér Ház, próbálva tompítani az Elnök kijelentését és megakadályozni egy diplomáciai botrány kialakulását Kínával, gyorsan megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is tartja magát ahhoz a politikájához Tajvannal kapcsolatban, amit már több évtizede követ.

Az USA tajvani politikáját egy 1979-ben ratifikált törvény határozza meg, amely kimondja, hogy

„az Egyesült Államok kész a tajvani vezetés rendelkezésére bocsátani minden olyan katonai eszközt és szolgáltatást, amikkel Tajvan az önrendelkezését képes megvédeni.”

A korábbi adminisztrációk az elmúlt négy évtizedben rendszeresen értékesítettek katonai eszközöket és fegyvereket Tajvan részére. Ezt a hagyományt követi a Biden-adminisztráció is, aminek keretében a nyáron elfogadtak egy 750 millió dollár értékű fegyverértékesítési csomagot Tajvan számára.

A nagy kérdés viszont az, hogy az Egyesült Államok hajlandó lenne-e fegyveresen is beavatkozni a szigetország oldalán egy esetleges kínai támadás esetén. Erről ugyanis nem szól egyértelműen a Tajvannal kötött egyezmény.

Lloyd Austin védelmi miniszter arra a kérdésre, hogy Amerika milyen szerepet töltene be egy esetleges kínai-tajvani fegyveres konfliktusban, a következő diplomatikus nyilatkozatot adta:

„Senki sem kívánja, hogy a jelenlegi feszült helyzet fegyveres konfliktussá eszkalálódjon. Továbbra is segítjük Tajvant az önvédelmének megerősítésében, ahogy azt korábban is tettük. További feltételezésekbe nem fogunk bocsátkozni.”

Habár a Fehér Ház hivatalosan tagadja, hogy a kormány változtatna a tajvani külpolitikáján, azért néhány jel és megszólalás alapján sok szakértő úgy gondolja, várható egy elmozdulás az USA politikájában. „Még ha Biden elnök CNN-nek tett kijelentése azt is jelentené, hogy az USA felcserélte eddigi távolságtartó politikáját egy egyértelműbb politikára, azért én még várnék az elhamarkodott következtetések levonásával” – mondta el Shi Yinghong professzor a pekingi Remmin Egyetemről a CBS News-nak.

„Ugyanakkor az kétségtelen, hogy az elmúlt hetekben megjelentek olyan kijelentések és intézkedések, amik a Tajvannal való szorosabb katonai együttműködés irányába mutatnak.” – tette hozzá.

A szorosabb katonai együttműködés egyik árulkodó jele Caj Ing-ven tajvani elnök pénteki interjúja a CNN-nek, melyben elismerte: amerikai kiképző katonák állomásoznak a szigeten.

Ez a fejlemény már csak azért is rendkívüli, mert Caj Ing-ven az első tajvani elnök évtizedek óta, aki hivatalosan elismerte, hogy amerikai csapatok tartózkodnak a szigetországban. Az utolsó amerikai különítmény 1979-ben hagyta el a szigetet, miután Washington megkötötte Tajvannal az együttműködési egyezményt.

A hír nem maradt válasz nélkül Kína részéről:

"Tajvan függetlenségi törekvése zsákutcába vezet és azok számára, akik ezt a törekvést támogatják, nem lesz visszaút”

– jelentette ki fenyegetően Wang Webin, kínai külügyminiszter. „Az Egyesült Államoknak az Egy Kína Elvéhez kell igazodnia és nem a saját egyoldalú elképzeléseihez” tette hozzá, valamint azt is elmondta, hogy az USA-nak haladéktalanul meg kell szüntetnie a katonai és diplomáciai kapcsolatát Tajvannal.

(CBS News/Reuters/Hetek)