Többen Izraelt sejtik a csütörtöki incidens mögött, melynek során tűz ütött ki Irán egyik legfontosabb atomlétesítménye, Natanz fejlett centrifugáinak közelében, óriási pusztítást véghezvíve az épületben. Az Iráni Forradalmi Gárda szintén amellett foglalt állást, hogy az ügy bombához, és nem más, természetes okhoz köthető. 

Az iráni kormány a napokban elismerte, hogy a keletkezett tűz több hónapra visszavetette az ország atomprogramját, miután egy ideig próbálták eltussolni az ügy jelentőségét.

Irán szerint Izrael volt

Irán természetesen Izraelt és az Egyesült Államokat vádolja, melyek a múltban már szabotálták atomprogramját, és megesküdtek arra, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy soha ne juthasson atomfegyverhez (tekintve a tényt, hogy vezetői rendszeresen hangot adnak vágyuknak, hogy ilyen fegyvereket ellenük vessenek be). A múltban kibertámadásokkal okoztak kárt az atomprogramban, azonban itt legalábbis az iráni gárdisták szerint nem ez volt a robbanások kiváltó oka.

Egyértelmű jelek nem mutatnak arra, hogy Izrael keze lenne a dologban, de a zsidó állam hírszerzési ügynöksége, a Moszad két éve demonstrálta, hogy képes Iránt szívére is csapást mérni, mikor 2018-ban betörtek egy teheráni raktárba, és fél tonnányi iráni atomprogrammal kapcsolatos dokumentumot csempésztek ki az országból. A dokumentumok nagy részét ezek után többek között a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek is eljuttatták, külön megjelölve, hol rejtegethet Irán tiltott felszerelést, illetve nyersanyagot.

Amennyiben a Natanzban keletkezett kárért idegen hatalom felelős, ez is aláhúzza Irán sebezhetőségét a Trump kormány gazdasági szankcióinak köszönhetően. Teherán nemzetközi szinten egyre inkább elszigetelődni látszik, még olyan országok is elkezdték kritikával illetni az ellenőrök elől elrejtett nukleáris tevékenységét, melyek addig bírálták a rá kivetett gazdasági megszorító intézkedéseket. 

Izrael nem tagad határozottan

Izraeli vezetők homályosan fogalmaztak vasárnap azzal kapcsolatban, vajon volt-e közük a natanzi incidenshez, azonban újfent kiemelték a nukleáris Irán által jelentett veszélyeket. 

“Mindenki minden mögött mindig minket sejt, de nem hiszem, hogy igazuk van... Nem feltétlenül hozzánk köthető minden, ami Iránban történik”

- nyilatkozta Beni Ganz izraeli hadügyminiszter egy rádióinterjúban. Gabi Askenazi izraeli külügyminiszter a Maariv és a The Jerusalem Post izraeli lapoknak elmondta:

"Iránnak nem engedhetjük meg, hogy nukleáris erőre tegyen szert… ennek érdekében teszünk olyan lépéseket, amiről jobb nem beszélni.”

Rejtélyes incidens-sorozat

Az elmúlt hónapokban több tucat hasonló incidensre, tűzesetre került sor iráni ipari létesítményekben, melyeket szintén sokan Izraelnek tulajdonítják. 

Csupán csütörtök óta két erőműben voltak robbanások, egy kémiai gyárban klórgáz-szivárgás, melyek mindegyikét balesetként könyvelte el az iráni kormány. Az az előtti héten szintén robbanás rázott meg egy kelet-teheráni rakétagyárat a Khojir katonai komplexumban, melyet a hivatalos bejelentés szerint egy gáztank detonációja okozott. 

A kedd hajnali órákban újabb robbanás történt egy dél-teheráni létesítményben, ahol ketten meghaltak és hárman megsebesültek egy incidensben, mely a helyi kormányzó szerint emberi hiba következtében az oxigéntankok detonációjakor következett be.

Halasztani kell az "atombomba-projektet"?

Irán szintén a keddi napon Izrael elleni fellépésre hívott fel, mikor a natanzi robbanásért hivatalosan is a zsidó államot tették felelőssé, és követelték, hogy a nemzetközi közösség „fékezze meg a cionista rezsim veszélyes akcióit”.

“Elképzelhető, hogy az incidens lelassítja majd a fejlesztést, és a fejlett centrifugák bővítését. Fejlett felszerelés és precíziós mérőeszközök pusztultak el és rongálódtak meg a területen”

- nyilatkozta a New York Timesnak Behrouz Kamalvandi, az iráni atomenergia ügynökség szóvivője.

Hozzátette, jelentős anyagi kár keletkezett, mely több hónapra visszavetheti a munkát, viszont senki nem sérült meg. 
Míg az iráni nyomozók szerint elképzelhető, hogy Natanzot rakéta, vagy dróntámadás érte, valószínűbbnek tartják, hogy valaki személyesen helyezett el bombát az épületben. Azt még nem tudták megállapítani mikor csempészhették az épületbe a robbanóanyagot, de a támadás szerintük egyértelműen rámutatott egy lyukra a létesítmény biztonsági rendszerében. 

Az Iráni Forradalmi Gárda a Timesnak elmondta, az esemény valószínűleg felgyorsítja majd a kritikus iráni létesítmények föld alá költöztetését. 

Az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal és számos európai országgal kötött 2015-ös atomalku alapján Iránnak korlátoznia kell a dúsítás mértékét és a centrifugáinak számát, azonban mióta Trump döntésére Amerika kivonta magát az egyenletből, és súlyos gazdasági szankciókat rótt ki az országra, Irán nyíltan felrúgta az alku feltételeit, és bőven átlépte a megszabott dúsítási korlátokat. 

(The New York Times/Hetek)

Megosztaná véleményét másokkal is? A Facebook-oldalunkon megteheti: