Bár a kutatás eredményeit még ellenőriznie kell a tudományos közösségnek, a feltételezés, miszerint a vírus már jóval december előtt terjedni kezdett Vuhanban, többük véleményével egybevág, annak ellenére, hogy a dokumentum számos következtetésénél hiányolják a kellő alapot.

A június 8-án publikált kutatás célja a vírus születése körülményeinek feltérképezése volt. A kutatócsoport az RS Metrics műholdas adatgyűjtő céggel karöltve vizsgálta a vuhani kórházak parkolóinak telítettségét 2018 és 2019 során. A trendeket megfigyelve a csapatnak feltűnt, hogy 2019 őszének elején szignifikánsan megnövekedett a kórházak látogatottsága a parkolók telítettsége alapján. Egyes képeken a 2018-as állapothoz képest 90%-os forgalomnövekedést lehetett mérni.

Miután észrevették a hirtelen ugrást, Benjamin Rader, a kutatás vezetője és csapata nekiállt a kínai keresőóriás, a Baidu adatait áttanulmányozni, hogy a trendekben találnak-e a kórházi látogatások növekedésével összefüggő adatokat. Ezekből azt látták, hogy megnövekedett a „köhögés”, a „hasmenés”, illetve egyéb, többek között az új koronavírushoz is kapcsolódó tünetekre történő keresések száma. Bár a köhögés az őszi influenzaszezonhoz is köthető, az ezzel egyidejű hasmenésre való keresések nagy száma Rader szerint már specifikusan a COVID-19 tüneteire utal. 

A kutató a „The Harvard Crimson” egyetemi újságnak elmondta, a kutatásának nem az a célja, hogy bűnbakot keressen vagy bárkire is ujjal mutogasson.

„Sok esetben az alapján, hogy milyen tüneteknek néznek utána az emberek a keresőóriások adatai között, már fel lehet fedezni trendeket, azonban ezek még nem elég feltűnőek, vagy számosak ahhoz, hogy a kormányzati egészségügyi szervek is észrevegyék.”

Rader és csapata szerint valószínűleg ez figyelhető meg Vuhanban is a hivatalos decemberi beazonosítást megelőző őszi időszakban. Konklúziójukat sokan megkérdőjelezik, és Rader is elismeri, hogy a teljes igazság arról, miként is robbant ki a COVID-19 járvány, valószínűleg rejtély marad. 

„A kutatásunk csak egy újabb kis kirakósdarab, ami segíthet megérteni a teljes képet. Ezeknek tükrében kell nézni a kutatás eredményeit” - mondta.

Dr. Brownstein reméli, hogy a munkájuk segít felhívni a figyelmet a globális egészségügyi trendek megfigyelésének fontosságára. „A különböző járványok kitörésének előjeleit nagyon gyakran félreértelmezik.

A célunk az volt, hogy javítsuk az előrejelzések pontosságát és nem az, hogy ujjal mutogassunk bárkire is”

- nyilatkozta.

Peking ennek ellenére rossz néven vette a feltételezéseket. Hua Chunying, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint nem csak egyszerűen nevetséges, hanem egyenesen komolytalan a Harvard Medical School kutatásának konklúziója, a módszertant és a megfigyeléseket pedig „felszínesnek” tartja.

A kutatási eredményeket még valóban le kell ellenőrizni más neves intézményeknek, kutatóknak és még várat magára az is, hogy megjelenjen komoly szakfolyóiratokban is.

Paul Digard, az Edinburgi Egyetem virológiai szakértője szerint a szatellitképek elemzése a kórházak körül érdekes módszer és az ebből levont következtetéseknek lehet alapja, azonban szerinte a bemutatott adatok csak korrelálnak egymással, és a Harvard kutatói sem tudnak tényleges ok-okozati összefüggéseket felmutatni ezek alapján.Dr. Amesh Adalja a Johns Hopkins Egészségbiztonsági Központ virológus szakértője úgy nyilatkozott, hogy nem tudja, hogy reális-e az augusztusi kezdőpont a járványnak, bár mint mondta: „Az teljesen nyilvánvaló, hogy a vírus a decemberi észlelése előtt már hosszabb időn át terjedhetett.”

Nem meglepő, hogy sok kérdőjel merült fel az eredményekkel kapcsolatban egy ilyen komplex témánál. Mint Dr. Brownstein is mondta

„Nem lesz egy mindenek felett álló kutatás, ami teljesen tisztázza a COVID-19 eredetét. Sok tudósnak kell még nagyon keményen dolgoznia, hogy közelebb kerüljünk a válaszhoz.” 

(technologynetworks.com)

Megosztaná véleményét másokkal is? A Facebook oldalunkon megteheti: