Több izraeli lap is úgy értesült, hogy Benjamin Netanjahu volt izraeli kormányfő ügyvédjein keresztül vádalkut ajánlott Avichai Manderbilt főügyésznek, aki hajlandó azt fontolóra venni. A megegyezés értelmében
Netanjahu elismerné felelősségét a korrupciós vádpontban, cserébe mentesülne a börtönbüntetéstől (pénzbírságra és közmunkára ítélnék), a többi vádpontban pedig megszüntetnék ellene az eljárást.
Azt mind a Jerusalem Post, mind a Times of Israel megjegyzi, hogy eddig mindkét fél kizárta a vádalku lehetőségét, de most úgy tűnik mégis hajlanának rá. Netanjahu attól tarthat, hogy az ellene valló koronatanúk nyomán letöltendő börtönbüntetést szabhatnak ki rá, míg Manderbilt főügyész megbízatása februárban lejár, és szeretné, ha a hivatali idejének legfontosabb ügyét le tudná zárni.
Alapvető kérdés azonban, hogy az esetleges vádalku hogyan érinti Netanjaju politikai jövőjét, ami az izraeli belpolitikai viszonyokat is átrendezheti. A volt kormányfőnek a megegyezés értelmében
le kellene mondani a parlamenti képviselőségről, és vélhetően a közügyektől is eltiltanák, akár hét évre is.
Ez utóbbi alighanem politikai pályafutásának a végét is jelentené.
Bár a bírósági elmarasztalás és a közügyektől való eltiltás nem vonatkozik a pártelnöki megbízatásra, biztos, hogy a Likudon belüli kihívói új elnökválasztás kiírását kezdeményezik abban az esetben, ha Netanjahu nem adná át önként a helyét. Ha viszont új vezető kerül a Likud élére, akkor megnyílik az út egy új, egységes jobboldali kormány megalakítása előtt.
A jelenlegi kneszetben a Likud a legnagyobb párt és a jobboldali pártoknak összesen 72 mandátuma van, míg a sokpárti Bennett-kormány csak minimális, 61 fős többséggel rendelkezik. Több jobboldali pártvezető – köztük Gideon Saar volt miniszter, aki Netanjahuval szemben alakított új formációt – jelezte, hogy kilépne a Bennett-kormányból és a Likuddal kötne koalíciót.
Ez új választások nélkül is a jelenlegi kormányfő távozását és a koalíció bukását jelentené, hiszen a Likud vezette kormányban a mindössze hat mandátummal rendelkező Jamina párt elnökeként Bennett aligha tarthatná meg a kormányfői tisztséget. Ebben az esetben érvényét vesztené a koalíciós megállapodás is, ami szerint 2023 őszétől Jair Lapid venné át a miniszterelnökséget.
De az is elképzelhető, hogy a Likud új vezetője úgy dönt, hogy politikai alku helyett inkább egy új választáson szeretné megerősíteni a miniszterelnöki pozícióját. Ez attól is függ, ki léphet Netanjahu helyére:
a tisztségre jelenleg tucatnyi jelentkező van, akik régóta várnak a pillanatra, amikor megpályázhatják a Likud elnöki székét.
Mindez persze, mint azt az elmúlt években láthattuk az izraeli belpolitikában, mindaddig csak feltételezés, amíg meg nem szárad a papíron a tinta – jelen esetben a Netanjahuval kötött vádalkun.