Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin és az amerikai elnök, Donald Trump találkozójának

helyszínéről már megegyeztek, de ezt csak később fogják bejelenteni

– mondta Jurij Usakov, az orosz elnök nemzetközi ügyekért felelős tanácsadója.

Mint arról beszámoltunk, az amerikai fél javaslatára elvben megállapodtak abban, hogy a következő napokban legmagasabb szintű kétoldalú találkozót tartanak, vagyis Vlagyimir Putyin és Donald Trump elnökök találkoznak.

A Kreml képviselője hangsúlyozta, hogy a felek már megkezdték a találkozó előkészítését és megszervezését. A New York Times augusztus 6-án elsőként számolt be arról, hogy Trump „már a jövő héten” találkozni szeretne Putyinnal, jól értesült forrásokra hivatkozva.

Ezek szerint az amerikai vezető ezt követően Putyinnal és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel szeretne találkozni, az európai vezetők részvétele nélkül. A lap megjegyezte, hogy egyelőre nem tudni, hogy az ukrán és az orosz elnök támogatni fogja-e Trump ötletét.

Ezt követően a Fox News beszámolt arról, hogy Putyin közvetlenül Steve Witkoff fehér házi különmegbízottjához fordult a csúcstalálkozó ötletével. Miután a javaslatot Washingtonba továbbították, az amerikai elnök kijelentette, hogy kész a találkozóra.

Trump hangsúlyozta, hogy „nagyon jó esély van” a találkozóra. „Steve Witkoff és Putyin elnök jó megbeszéléseket folytattak. Minden esély megvan arra, hogy közeledünk a végéhez. És nagyon nagy az esélye, hogy a találkozó hamarosan megvalósul. – mondta Trump.

Kérdés, mit akar elérni Trump a Putyinnal való találkozón?

A Politico magazin szerint az amerikai elnök tervezi, hogy egyszerre két találkozót tart az orosz vezetővel. „Trump elnök az európai vezetőknek elmondta, hogy személyesen találkozik Vlagyimir Putyinnal, majd háromoldalú találkozót tart vele és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, jelezve, hogy Trump még mindig lát lehetőséget a konfliktus diplomáciai úton történő rendezésére” – írja a lap.

A lap egy névtelen német tisztviselőt is idéz, aki szerint a Fehér Ház vezetője tájékoztatta az európai vezetőket a tervéről, amelynek egyes részleteit egy lengyel lap kiszivárogtatta. Az Onet hírportál szerint Moszkva nagyon kedvező ajánlatot kapott Trumptól, és az amerikai javaslatok a következők lennének:

- Ukrajnában tűzszünet lenne, nem béke;

- az orosz területi nyereségeket de facto elismernék, a kérdés végleges rendezését 49 vagy 99 évre halasztanák;

- visszavonnák az Oroszországra kivetett szankciók nagy részét, hosszabb távon pedig visszatérnének az orosz olaj és gáz importjához is.

A csomagból feltűnően hiányzik az a Moszkva által követelt garancia, hogy a NATO nem bővülhet tovább kelet felé. Oroszország arra sem kapna ígéretet, hogy abbamarad Ukrajna nyugati katonai támogatása, bár utóbbit állítólag az orosz fél elfogadja.

hol kerülhet sor Putyin és Trump találkozójára?

A két államfő találkozójának pontos helyszíne egyelőre nem ismert. A helyzetről elsőként Törökország nyilatkozott, ahol korábban három fordulóban tárgyalásokra került sor Oroszország és Ukrajna között. „Egyelőre nincsenek konkrét jelek” – közölte a török kormány.

A Vatikán is beszélt a lehetséges tárgyalásokról. Leonid Sevastyanov, az Ortodox Hitűek Világszövetségének vezetője, aki kapcsolatban áll XIV. Leó pápával, kijelentette, hogy a Szentszék lehet a csúcstalálkozó helyszíne. „Tájékoztattak arról, hogy a Vatikán lehetséges helyszín. XIV. Leó pápa meghívása, amelyet [Pietro] Parolin államtitkár is megerősített, továbbra is érvényben van” – mondta. a vallási vezető.

Júliusban Sevastyanov azt is megjegyezte, hogy a Vatikán készen áll arra, hogy bármilyen szinten béketárgyalásokat folytasson Ukrajna és Oroszország között.

A brit The Guardian újság azonban rámutat, hogy a lehetséges találkozóhelyek földrajzi köre előre korlátozott. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntése, hogy „letartóztatja” az orosz vezetőt, nyilvánvalóan kizárja a nyugati országokat a listáról.

„Ez kizárja Helsinkit, ahol Trump és Putyin 2018-ban találkozott. (...) Svájc, Ausztria, Izland, Málta, Franciaország, Spanyolország és az Egyesült Királyság, amelyek az amerikai és szovjet vezetők hidegháborús csúcstalálkozóinak adtak otthont, ugyanezen okból szintén kizártak” – jegyzi meg a cikk.

Ezenkívül a kiadvány kizár számos más helyszínt is, ahol a tárgyalásoknak fontos szimbolikus jelentőségük lehetne.

Potsdam, ahol Truman 1945-ben találkozott Sztálinnal, azért nem szerepel a listán, mert Németország tagja az ICC-nek. Jalta, ahol Roosevelt ugyanabban az évben találkozott Sztálinnal és Churchill-lel, biztosan vonzaná Trump történelmi jelentőség iránti érzékét, de az európai országok nem örülnének neki. Trumpot valószínűleg Teheránban sem fogadnák szívesen, tekintettel a légitámadásaira.

Ebben a tekintetben a cikk szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy a találkozó legvalószínűbb helyszíne Szaúd-Arábia lehet. Arra is rámutattak, hogy

a csúcstalálkozó Magyarországon is megrendezhető, tekintettel Budapest szoros kapcsolataira Washingtonnal és Moszkvával, valamint az országnak az ICC-egyezményből való kilépési terveire.

Igor Okunev, politikai földrajztudós, a moszkvai Nemzetközi Tanulmányok Intézetének Nemzetközi Kapcsolatok Térbeli Elemzésével Foglalkozó Központjának igazgatója a Lenta.ru-nak adott interjúban megjegyezte, hogy Putyin és Trump tárgyalásainak helyszínének kiválasztásában a legfontosabb kritérium az ország semleges álláspontja Ukrajnával kapcsolatban.

Ebben a tekintetben a Perzsa-öböl monarchiái tűnnek a legalkalmasabbnak. Törökország is szóba jöhet, mivel NATO-tagsága ellenére már bizonyította semlegességét.

A Perzsa-öböl monarchiáiban tartandó találkozóról szóló hírek közepette Putyin augusztus 7-én tárgyalásokat folytatott az Egyesült Arab Emírségek elnökével, Mohammed bin Zayed Al Nahyan-nal. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon beszélt török kollégájával, Hakan Fidánnal, ami közvetve utalhat a csúcstalálkozó lehetséges helyszínére.

Ezenkívül a kutató felidézte a pekingi lehetőséget is: „Mindkét vezetőt meghívták Kínába a második világháború ázsiai végének tiszteletére rendezett parádéra; a találkozó ennek a csúcstalálkozónak az alkalmával is megtörténhet.”