Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebookon azt írta, hogy a legfrissebb reanalízisek alapján globálisan az ötödik legmelegebb év volt a tavalyi - 2016, 2020, 2019 és 2017 után. Európában pedig a második legmelegebb év volt 2022, csupán 0,3 Celsius-fokkal elmaradva a csúcstartó 2020-tól.

A The Guardian által leközölt egyik elemzés pedig arra világított rá, hogy az 1958-ban indult rendszeres mérések az óceáni vízhőmérséklet folyamatos emelkedését mutatják, mely 1990 urán felgyorsult, idén pedig a legmelegebb volt.

MÁR CSAK PÁR NAP A HETEK JUBILEUMI ELŐFIZETŐI AKCIÓJÁBÓL, MELYNEK FŐDÍJA EGY TOYOTA AYGO X SZEMÉLYAUTÓ. KÉRJÜK, TÁMOGASSA MUNKÁNKAT ELŐFIZETÉSÉVEL. RÉSZLETEK A HETILAPBAN ÉS A HETEK.HU/ELOFIZETES OLDALON.

Ismeretes, hogy az óceánok nyelik el a kibocsátott üvegházhatású gázok többlethőjét, illetve hogy az óceánok felszíni vízhőmérséklete jelentősen befolyásolja a világ időjárását. Ha az óceánok melegebbek, az felerősíti a szélsőséges időjárási jelenségeket, ezek intenzívebb hurrikánokat okoznak, a levegőt nedvesebbé teszik, ami heves esőzéseket, áradásokat hoz. A víz a melegedéssel kitágul, emeli a tengerszintet, veszélyezteti a parti településeket.

Ha a végleges adatokat összegyűjtik, a 2022-es év várhatóan a negyedik vagy az ötödik legmelegebb lesz a levegő hőmérsékletét tekintve. Tavaly sorban a harmadszor jelentkezett a La Nina, a Csendes-óceán feletti légköri jelenség hűvösebb szakasza, mely a globális időjárást befolyásolja. Ha visszatér az El Nino, az a hőmérséklet emelkedésével fog járni.

Az óceánok hőmérsékletéről elemzést készítő nemzetközi kutatócsoport arra következtetett, hogy a Föld energia- és vízkörforgását az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása alapvetően megváltoztatta, ezzel mindent átható változást okozott a globális klímarendszerben. John Abraham, a minnesotai St. Thomas Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja elmondta: az óceánok felmelegedése egyre szélsőségesebb időjáráshoz vezet, ennek rettenetes következményei vannak az egész világon.

Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem professzora - szintén a kutatócsoport tagja - hozzátette, hogy elemzésük az óceánokban egyre mélyebben elhelyezkedő meleg vízű rétegeket tárt fel, ami a hurrikánok erősödéséhez vezet, mivel a szél már nem tudja felkavarni az alsóbb, hidegebb vízrétegeket, melyek a vihar erősödését gátolnák.

Az Advances in Atmospheric Sciences című szaklap aktuális számában közölt elemzés szerte az óceánokban számos műszer által rögzített adatokat, valamint kínai és amerikai kutatócsoportok analíziseit használta fel, hogy kiszámítsa az óceánok felső 2000 méterének hőtartalmát. Itt zajlik a felmelegedés leglényegesebb része. Tavaly az óceánok nagyjából 10 zettajoule-lal (ZJ) több hőt nyeltek el, mint tavalyelőtt, ez akkora mennyiség, mintha a Föld összes lakója minden egyes napon, egész nap negyven hajszárítót tartana bekapcsolva.

Októberben a ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) jelentette, hogy a rekordot ért el a főbb üvegházhatású gázok - szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid - légköri koncentrációja. A WMO vezetője, Petteri Taalas ekkor azt mondta, "rossz irányba haladunk".

(MTI / Hetek)