A tíz éven át tartó kísérlet első három évében a 175 éves tölgyfák folyamatosan növelték fotoszintézisük mértékét.

A kutatók jelenleg mérik a leveleket, gyökereket, az erdőt és a földet, hogy kiderítsék hogy az elnyelt többlet szén-dioxid hova kerül, és mennyi ideig marad ott elzárva

- olvasható az egyetem közleményében.

A növények túléléséhez, fejlődéséhez energiára van szükségük. A napfény energiáját használják fel arra, hogy szervetlen anyagból, azaz szén-dioxidból és vízből szerves anyagokat hozzanak létre, amelyeket tápanyagként hasznosítanak, és így oxigént szabadítanak fel. Ez a folyamat a fotoszintézis.

A kutatók kimutatták, hogy a fotoszintézisben a legnagyobb növekedés akkor ment végbe, amikor erős volt a napsugárzás. Azt is megállapították, hogy a levelekben nem változott a kulcsfontosságú tápanyagok, mint a szén és a nitrogén egyensúlya, ami alapján azt feltételezik, hogy az öreg fák megtalálták az útját a tápanyagok átirányításának, vagy a földből több nitrogént nyertek, hogy kiegyensúlyozzák a levegőből nyert szenet.

A kutatást együttműködve végezték az ausztráliai Nyugat-Sydneyi Egyetemmel, ahol hasonló kísérletet folytatnak öreg eukaliptuszfákkal.

A két kutatás a világ legnagyobb olyan kísérlete, amely azt vizsgálja, milyen hatással van a klímaváltozás a természetre.    

"Nehéz volt elvégezni a méréseket 25 méter magas fák tetején napról-napra, de ez volt az egyetlen módja annak, hogy megbizonyosodjunk arról, mennyivel növelik a fotoszintézis mértékét"

- idézte a közlemény Anna Gardner birminghami kutatót.

Az eukaliptusz fákkal végzett korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy fotoszintézisük egyötöddel nőtt a többlet szén-dioxid hatására. "Így most már tudjuk azt, hogyan válaszolnak  az öreg erők a meleg éghajlatú térségekben, mint Sydney is, és a közepes hőmérsékletű térségekben, mint Birmingham" - mondta David Ellswort a sydneyi egyetem professzora.

Az eukaliptuszokkal végzett kutatásokban nem mutatták ki a fotoszintézis további növekedést, ha még több szén-dioxidnak tették ki a fákat. A kutatók most azt várják, hogy az öreg tölgyfák esetében is ilyen eredményt kapnak-e.

(MTI/Hetek)