A német, magyar, olasz, francia és brit megkérdezettek válaszait feldolgozó kutatásból az is kiderül, hogy Magyarországon a hitélet az egyik legkevésbé fontos tényező a lakosság számára.

A magyaroknak egyértelműen a család a legfontosabb. A válaszadók 92 százalékának az életében az első helyet a rokonsága foglalja el. A németek kezelik azonban a családot legkevésbé prioritásként: 11 százalékuk azt mondta, hogy nincs számára fontos szerepe a rokonságnak.

prioritások: a hitélet és a vallási ügyek nem annyira fontosak

A magyarok prioritásai közül a család után csak jelentősen lemaradva következik a hitélet. A válaszadók 49 százaléka számára jelentős a vallás szerepe, de 28 százalékuknak egyáltalán nem fontos.

A britek viszont sokkal vallásellenesebbek: 56 százalékukat egyáltalán nem foglalkoztatja a hitélet, és a németeknek is több mint a fele így vélekedik.

A vallási ügyek támogatottságában szintén nagy különbségek vannak az öt vizsgált országban: a magyaroknak csak a 27 százaléka támogat egyházi célokat, míg a környezetvédelmi ügyek iránt 37 százalékuk, a szegények megsegítéséért 54 százalékuk, a családokat és a gyerekeket segítő célokért pedig 59 százalékuk hajlandó pénzt vagy időt áldozni.

A magyarországi válaszadóknak több mint a fele továbbra is megtartaná az egyházak szerepét a társadalomban, és mindössze a 36 százalékuk vélekedett úgy, hogy az egyházak helyett inkább a világi kultúrát kellene erősíteni.

A magyarok kevésbé támogatják a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos ügyeket

Magyarországon a legkisebb azoknak az aránya (4 százalék), akik a szexuális kisebbségeket képviselő szervezeteket támogatják, az olaszok pedig a legaktívabbak ebben (28 százalék).

A magyarok 27 százaléka szerint a szexuális kisebbségekkel sokkal kevesebbet foglalkoznak az országban, mint amennyit kellene, de a válaszadók fele szerint a szükségesnél még többet is szerepelnek.

A válaszadók szerint a klímaváltozás elleni küzdelem és a különböző társadalmi csoportok közötti egyenlőség elérése azok a legégetőbb kérdések, melyekkel nem foglalkoznak eleget az országban.

A hit a legkevésbé fontos a gyereknevelésnél

A következő generáció számára átörökítendő értékek közül az öt ország lakosainak véleményét összehasonlítva a magyarok számára volt a leglényegesebb a vallásos hit, de hazánkban
még így is minden más érték fontosabb volt a megkérdezettek számára a hitnél.

A gyerekek nevelésénél a válaszadók sokkal jelentősebbnek ítélték a kitartó munkát és a szorgalmat, a felelősségérzetet, a toleranciát, a jómodort és a kitartást. A természetvédelem, a függetlenség, a takarékosság és az engedelmesség szintén megelőzte a hitet a magyarok fontossági sorrendjében.

A vallásosság – főleg annak intézményes, „egyházias” formája – hazánkban is csökkenőben van, miközben a nem hívők száma egyre nő. Ezzel a jelenséggel külön hetilap cikkben foglalkoztunk legutóbbi lapszámunkban.

A lakosság több mint felének nem fontos a politika

A politikát a magyarok 59 százaléka nem tartja jelentősnek, és mindössze 10 százalékuk véli úgy, hogy a közügyek nagyon fontosak. Az országuk ügyei iránt egyébként a németek mutatják a legnagyobb érdeklődést (62 százalék), a legkevesebbet pedig a magyarok mellett a franciák foglalkoznak vele.

(Hetek)