A covid-időszak alatt a házasodási- és gyerekvállalási kedv is tovább csökkent az országban, és tavaly márcsak 1,15 volt a termékenységi ráta az 1,4 milliárd lakosú országban. (Összehasonlításképpen, az uniós átlag 2019-ben 1,53 volt, és a covid miatt is csak 1,5-re csökkent.)

A népességcsökkenés kérdése Elon Muskot is foglalkoztatja. A Tesla tulajdonosa a kínai demográfiai problémákról szóló BBC-cikket nemrégiben így kommentálta a Twitteren:

Kínában tavaly volt a legalacsonyabb a születési ráta annak ellenére, hogy háromgyermekes politikát vezettek be. A jelenlegi születési rátákat figyelembe véve Kína népessége minden generációVaL körülbelül 40 százalékkal fog csökkenni! Népességzuhanás.”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a milliárdos korábban arról írt, hogy az Egyesült Államokban is aggasztó mértékben csökken a gyermekvállalási kedv. Musk szerint az emberi civilizációra “leselkedő egyik legnagyobb veszély az alacsony és gyorsan csökkenő születésszám”.

A milliárdos szerint az is probléma, hogy sokan úgy gondolják, hogy a több gyermek vállalása hozzájárul a globális felmelegedéshez, ami “teljes nonszensz”.

A Kínával kapcsolatos statisztikák is Elon Musk megállapításait igazolják: az ország lakossága csaknem megduplázódott 1949 és 1979 között, és meghaladta a 960 milliót. A kínai vezetők azonban aggódni kezdtek amiatt, hogy a gyors népszaporulat akadályozni fogja a gazdasági növekedést, ezért arra kezdték ösztönözni a lakosságot, hogy kevesebb gyereket vállaljanak.

Az erőfeszítéseiknek meglett az eredménye: 

mindössze nyolc év alatt 5,8-ról 2,7-re csökkent a termékenységi ráta, de a szaporodás ütemét még így is túl gyorsnak ítélték az ország vezetői, ezért 1979-ben bevezették az egygyermekes népességpolitikát.

A népességcsökkentést igyekeztek is körzetenként betartatni a hatóságok. Előfordult, hogy sterilizáltak lakosokat, vagy abortuszra kényszerítették őket, az azonban még elterjedtebb volt, hogy ha valaki több mint egy gyermeket vállalt, akkor bírságot kellett fizetnie.

Azzal viszont nem számoltak az egygyermekes politika kidolgozói, hogy

a férfiak és a nők aránya felborult amiatt, hogy a lánygyerekeket sok esetben abortálták a szülők, mert a fiúkat tradicionálisan értékesebbnek tartották.

Ennek a több évtizedes gyakorlatnak az lett a következménye, hogy már csaknem 35 millióval több a férfi az országban, mint nő, és férfiak millióinak esélye sincs Kínában párt találni magának, hogy családot alapítson.

A helyi tradíciók és elvárások szerint a húszas éveik közepére-végére a férfiaknak és nőknek már házasnak kellene lenniük, és ha ez nem történik meg, akkor a fiatalokra még a saját családjuk is nyomást helyez, és alternatív megoldásokkal állnak elő.

A szülők például úgy próbálnak “segíteni” párt találni a felnőtt gyerekeiknek, hogy vakrandikat szerveznek nekik, vagy kimennek a legtöbb kínai nagyvárosban megtalálható “házasság-piacra”, ahol egyedülálló férfiak és nők hirdetései vannak kihelyezve:

A hirdetéseken a jelöltek elsősorban az anyagi helyzetüket és a főbb tulajdonságaikat tüntetik fel, valamint azt írják le, hogy milyen párt keresnek. A szülők rendszeresen böngészik a piacokon a hirdetéseket, hátha sikerül megfelelő társat találniuk a gyereküknek.

A kínai kormány a súlyos demográfiai problémák miatt 2016-ban eltörölte az egygyermekes szabályt, és helyette életbe lépett a kétgyermekes politika.

A nők gondolkodását azonban évtizedeken keresztül az határozta meg, hogy gyerekkoruk óta mindenhol azt hallották, hogy kevesebb gyereket kell majd szülniük, ezt pedig nem lehet azonnal megváltoztatni.

“Ezt a beivódott gondolkodásmódot nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni kormányzati intézkedéssel” - mondta Ji Fuxian, a Wisconsin-Madison Egyetem vezető kutatója.

A fiatal nők prioritásai is megváltoztak az évtizedek során, hiszen

már magasabban képzettek, mint az előző generációk voltak az ő korukban, és elsősorban karriert szeretnének építeni.

A kínai nők 44 százaléka, a férfiaknak a 25 százaléka egyáltalán nem tervez megházasodni, házasságon kívül pedig tradicionálisan nem szokás gyereket vállalni, és sok helyen nem is jár támogatás a gyermek után, ha nem házasságban született.

Tavaly óta a kínai kormány többféle módon próbálja ösztönözni a párokat arra, hogy már három gyereket vállaljanak: a háromgyerekes családok adókedvezményt vehetnek igénybe, a kormány igyekszik olcsóbbá tenni a megélhetést és csökkenteni az oktatás költségeit is, hogy kisebb anyagi teherrel járjon a gyerekvállalás.

Több tartományban emellett hetekkel vagy hónapokkal meghosszabbították a fizetett szülési szabadság idejét azoknak az anyáknak az esetében, akik a második vagy harmadik gyermeküket szülik meg.

Amennyiben Kínának így sem sikerül a lakosságot gyermekvállalásra ösztönöznie, akkor a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémia adatai szerint évről évre 1,1 százalékkal kevesebb lesz a népesség, és 2100-ra 587 millióra, vagyis a felére csökkenhet az ország népessége.

A népességcsökkenésnek súlyos következményei lesznek az ország gazdaságára is, hiszen az egyre inkább elöregedő kínai társadalomban az átlagéletkor 1978-ban még 21 volt, tavaly viszont 38, 2050-re pedig már 50 lesz.

Évtizedeken belül várhatóan egyharmadára fog csökkenni a munkaképes korúak aránya, miközben a 65 év felettiek száma 2080-ra már meghaladhatja az aktív korú lakosságét. Az ország nyugdíjrendszere hosszú távon fenntarthatatlanná válhat, mert 100 munkaképes korú kínaira 120 nyugdíjas lakos fog jutni.

(Dailywire / BBC / Foreign Affairs / Hetek)