Íme a lista.

Nem bírt magával a középkori lovag, odagraffitizett Dávid király sírjára

Évszázadok óta látogatják Dávid király sírját a Szentföldre zarándokló tömegek. Ennek hagyománya már a középkorban is elterjedt volt. Némely középkori király azonban nem érte be a bibliai király nyughelyének felkeresésével – még nyomot is kívánt hagyni maga után az utókor számára, hogy ott járt. Ha úgy tetszik, odagraffitizett.

Ezt a graffitit sikerült idén megfejtenie a kutatóknak, és kiderült, kik voltak a „tettesek”.

A Második Templom lerombolásakor használt római fegyvereket tártak fel Jeruzsálemben

Az Izraeli Régészeti Hatóság bejelentette, hogy olyan köveket tártak fel a kutatók, melyeket feltehetően a hajítógépekhez használhattak „lövedék” gyanánt Jeruzsálem falainak ledöntésére a város i. sz. 70-es ostroma során. De számos egyéb harci eszköz is előkerült.

Szenzációs lelet Erdélyben: egy római kori aranyérme bizonyítja, hogy létezett a kitaláltnak hitt harmadik századi császár

Tudósok egy Erdélyben talált ókori aranyérme segítségével bebizonyították, hogy valóban élt az eddig kitaláltnak hitt harmadik századi római császár, Sponsianus. A Sponsianus nevét és képmását viselő érmét néhány másikkal együtt több mint háromszáz éve fedezték fel a mai Erdélyben, amelynek a nyugati és déli része az i. sz. II. és III. században a Dacia nevű római tartományhoz tartozott. Miután hamisítványnak vélték, az érmét egy múzeum szekrényébe zárták. De közben kiderült, hogy mégiscsak valódi a lelet.

1700 éves aranypénzre bukkantak Törökszentmiklósnál, amely Konstantin császárhoz köthető

Mintegy ezerhétszáz éves, római kori aranypénzre bukkantak ebben az évben Törökszentmiklós határában a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei és önkéntesei. I. (Nagy) Konstantin császár „solidusa” a szolnoki a múzeum számára azért is jelentős lelet, mert az 1900-as évek legeleje óta nem került római kori aranypénz a gyűjteményükbe. A solidust Kr. u. 310 körül I. Konstantin császár vezette be. További részletek itt olvashatók.

Megfejtették a legrégebbi izraeli felirat átokszövegét, amit a Bibliában is szereplő Ebál-hegyen találtak

Az Associates for Biblical Research (ABR) szakértői tavasszal arról számoltak be, hogy sikeresen megfejtettek egy ólomtáblán szereplő ősi átokszöveget, amelyet az Ebál-hegyen végzett ásatások során találtak, ahol Józsué is oltárt épített a Biblia Istenének. Scott Stripling régész és a kutatásban részt vevő csapat még 2019 decemberében bukkant rá a táblára. Az erről szóló teljes írás itt érhető el.

Minőségi izraeli alabástromból készülhetett Heródes király luxusfürdőkádja

Nem Egyiptomból, hanem egy izraeli kőfejtőből származhatott az az alabástrom, amelyből Heródes fürdőmedencéi készültek, derül ki egy idei izraeli kutatásból. Ayala Amir izraeli kutató szerint mindez arra utal, hogy az ősi Szentföldön az ipar valószínűleg sokkal fejlettebb volt, mint ahogy eddig gondoltuk. További érdekes részletek itt olvashatók a témában.

Kétezer éves hajót találtak régészek Horvátországban

Több mint 2000 éves római kori hajóra bukkantak a tengerben az észak-dalmáciai Sukosánnál a régészek, csupán kétméteres mélységben. A Barbir nevű antik kikötőt 1973-ban fedezték fel Sukosanban, hosszú ideig azonban nem történtek komolyabb feltárások a helyszínen. Egészen mostanáig.

Csaknem 170 új Nazca-vonalat fedeztek fel Peruban

168 új geoglifát fedeztek fel a szakértők a Nazca-sivatagban végzett kutatásaik során. A földbe vájt „graffitik” számos új információval szolgálhatnak egy letűnt korról. A Yamagata Egyetem perui és japán kutatói két éven át végeztek kutatásokat Peru kies vidékein, melynek során drónokat is bevetettek, hogy minél több légifelvételt tudjanak készíteni a vizsgált területről – végül aztán meg is lett a kitartó munka gyümölcse.

Jorge Olano, a Nazca-vonalakkal foglalkozó kutatási program vezető régésze elmondta, hogy az újonnan felfedezett rajzok átlagosan 2 és 6 méter hosszúak voltak, amelyek célja továbbra is rejtélyes.

Tíz év után sikerült lefordítani a legrégebbi kőbe vésett bibliai feliratokat

Tíz év után sikerült megfejtenie két izraeli professzornak az Ezékiás királyról szóló, Kr. e. 8. századi, kőbe vésett feliratokat. Gerson Galil, a Haifai Egyetem professzora „Izrael minden idők egyik legjelentősebb régészeti felfedezésének” nevezte azt, hogy Eli Sukronnal együtt sikerült lefordítaniuk a kődarabon szereplő feliratokat.

A témával részletesebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

169 aranygyűrűt találtak egy sírban a régészek Bihar községnél

Egyetlen őskori sírban 169 aranygyűrűt, egy rézből készült karperecet és mintegy 800 gyöngyházból készített gyöngyöt találtak a régészek Bihar község határában, számoltak be róla a kutatók. A sírban - a régészek feltételezése szerint - egy nőt temettek el mintegy 4600-4300 évvel időszámításunk előtt, akinek a hajfonatait díszíthették az aranygyűrűk.

Újabb szenzációs lelet bizonyította, milyen hatalmas gazdagság volt Jeruzsálemben a babiloni fogság előtt

Júda királyságának korából származó, i. e. 8-7. századi elefántcsont díszítőelemeket találtak Jeruzsálem óvárosánál, Dávid városának feltáró munkálatai közben izraeli régészek. Az egész világon csak néhány hasonlót találtak, és Jeruzsálemben a maga nemében az első elefántcsontdíszítést egykor bútorokba beépített fatáblaelemekben alkalmazták, amelyekbe intarziaszerűen elefántcsontdarabkákat illesztettek.

Mesés gazdagságról és távoli kereskedelmi kapcsolatokról árulkodnak az első Szentély idejéből, a zsidó királyság kettészakadása utáni, de még a babiloni fogság előtti időkből származó elefántcsonttöredékek.

(Hetek)

25 éve együtt - A Hetek jubileumi előfizetői akciójában a fődíj egy Toyota Aygo X személyautó. Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.