A döntés azután vált széles körben ismertté, hogy Arnon Segal jobboldali újságíró közzétett egy fényképet az X-en, amelyen zsidó férfiak láthatóak, amint a Templom-hegyen imádkoznak és imakönyvből olvasnak. Segal a bejegyzésében egyszerűen „történelminek” nevezte a pillanatot.
Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas
Az izraeli rendőrség tájékoztatása szerint a helyszínen a politikai vezetés utasításaival, a kialakult szabályokkal és az operatív helyzetértékelésekkel összhangban végzi a munkáját, szem előtt tartva a közbiztonság és a közrend megőrzését - számolt be róla a Jerusalem Post nyomán a Neokohn.
A lépés hátterében egy rendkívül kényes folyamat áll. Bár az izraeli rendőrség már januárban elkezdte enyhíteni a zsidó imádkozásra vonatkozó korlátozásokat, a mostani intézkedés egyelőre csupán kísérleti jellegű. Ahogy Segal fogalmazott, a cél annak felmérése, hogyan reagál a környezet, és elérni azt, hogy a változtatás ne vezessen újabb feszültségekhez.
A Templom-hegy vallási és politikai szempontból is a világ egyik legérzékenyebb területe. A zsidó számára azért is bír kiemelt jelentőséggel, mert itt állt az első és a második jeruzsálemi Szentély, így a helyszín a zsidó identitás legszentebb központja. Ezzel szemben a muszlimok számára Haram al-Saríf néven ismert terület – az al-Aksza-mecsettel és a Sziklamecsettel – az iszlám harmadik legszentebb helyének számít.
Az évtizedek óta fennálló status quo szerint a zsidók és keresztények bár látogathatják a hegyet, ott rendszerint nem imádkozhatnak, míg a muszlimok számára teljes körűen biztosított a vallásgyakorlás. Hogy a helyzet mennyire robbanásveszélyes, azt a történelem is igazolja: Ariel Saron 2000. szeptemberi templom-hegyi látogatása – amelyet a palesztin oldal provokációnak tekintett – a második intifáda kirobbanásának egyik közvetlen előzménye lett. A mostani enyhítés így egyszerre jelentős vallástörténeti lépés és rendkívül kényes diplomáciai egyensúlyozás.