Ylva Johansson kedden Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva közölte, az Európai Uniónak régóta az a politikája, hogy nem járul hozzá szögesdrótkerítések építéséhez az uniós külső határokon, majd hozzátette: nem hisz abban, hogy Brüsszel álláspontja megváltozna ezzel kapcsolatban.

A svéd uniós biztos hangsúlyozta: az Európai Unió körül falak és drótkerítések építése több okból sem jó megoldás. Szavai szerint a migráció hatékony ellenőrzéséről már jóval azelőtt gondoskodni kell, mielőtt az emberek elérnék az EU-t.

Johansson ugyanakkor nem zárta ki, hogy a külső határok ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúrát uniós költségvetésből finanszírozzák.

Elismerte, hogy a tagállamoknak meg kell védeniük a határaikat, és közölte, hogy már különítettek el forrásokat, egyebek mellett megfigyelési tevékenységet segítő eszközök beszerzésére. "Meg kell védeni a külső határokat, amihez a lehető leghatékonyabban kell felhasználnunk az uniós forrásokat, ezért nem zárom ki a fizikai infrastruktúra finanszírozását sem" - fogalmazott.

Ezzel összefüggésben a belügyi biztos jelezte, a brüsszeli testület kész arra, hogy forrásokat biztosítson egyebek mellett a határokon alkalmazott felszerelések beszerzésére, vagy a mobil, illetve állandó infrastruktúra létrehozására.

A menedékkérők tagállamok közötti elosztását lehetővé tevő szolidaritási mechanizmussal kapcsolatban azt mondta: noha nem állnak rendelkezésére konkrét számok, egyre növekszik a migránsok tagállamok közötti átvételének aránya. Az uniós tartózkodásra nem jogosult migránsok visszaküldésével kapcsolatban közölte: az uniós bizottság már korábban javaslatot tett a származási országba történő visszaszállítás hatékonyságának növelésére, ahogy a vonatkozó határrendészeti eljárások felgyorsítására is. Johansson reményét fejezte ki, hogy a tagállamok tárgyalni kezdenek a biztonságos országok közös listájának létrehozásáról a visszaküldés megkönnyítése érdekében.

Az uniós biztos azt mondta, az illegális bevándorlás 2015-ös rendkívüli hulláma az EU-ban az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb migrációs válságát okozta, és megosztotta az uniót. Noha a megosztottságot a tagállamok leküzdötték, a migrációval kapcsolatos megközelítések továbbra is eltérőek. Johansson végezetül reményét fejezte ki, hogy a tagállamok mihamarabb hozzájárulnak a migrációs és menekültügyi paktum reformjának jóváhagyásához, ami - mint megjegyezte -, ha az intézmények által megszabott időn belül meg is valósul, évekbe fog telni, amíg az összes új jogszabályt teljes körűen alkalmazni lehet.

(MTI / Hetek)