A Durham Egyetem által megépített egyik komponens mintegy 5000 optikai szál segítségével terjesztette ki a munka során használt távcső látóterét.

Carlos Frenk, a Számítógépes Kozmológiai Intézet munkatársa elmondta, hogy a DESI adatai „segítenek feltárni a kozmosz legbelsőbb titkait”.

„Ez pedig segíteni fog abban, hogy a sötét energia természetét illetően további nyomokra bukkanjunk.

Újabb információkhoz fogunk jutni a sötét anyag kapcsán, valamint arról, hogy az milyen szerepet játszik az olyan galaxisok kialakulásában, mint amilyen a Tejútrendszer is.

Illetve arról is, hogyan fejlődik tovább az univerzum.”

A száloptikás rendszer a galaxisokból, csillagokból, valamint a kvazárokból érkező fényt keskeny színsávokra bontja szét, majd pedig kimutatja azok kémiai összetételét, hogy milyen messze vannak és milyen gyorsan haladnak.

Ezáltal a kutatók felmérhetik, mennyit és milyen ütemben tágult az univerzum.

Az elkészült 3D-s térkép segítségével a tudósok, illetve az emberiség egésze jobban megértheti a sötét energia természetét, ami az univerzum 70%-át teszi ki.

A DESI az előbbi eljáráson keresztül hozzávetőlegesen 11 milliárd évvel ezelőttre vonatkozó adatokat hoz létre, melyek sokat segítenek a korai univerzum jobb megismerésében a tudomány számára.

Victoria Fawcett, a Durham Egyetem Extragalaktikus Csillagászati Központjának PhD kutatója szerint a DESI a korábban felfedezettnél sokkal nehezebben kivehető objektumokhoz is hozzáfér.

„Igen nagy számban találunk a megszokottól eltérő rendszereket – köztük ritkán előforduló objektumok hatalmas mintázatait – amiket korábban nem volt módunk részletesen is tanulmányozni”

– magyarázta Fawcett.

A tudósok az adatokat részben arra használják majd, hogy többet megtudjanak a közepes méretű fekete lyukak viselkedéséről a kisebb galaxisokban.

A Dark Energy Spectroscopic Instrument ez idáig több mint 7,5 millió galaxist katalogizált, és a sor várhatóan további 27,5 millióval bővül 2026-ig bezárólag.

(BBC/Hetek)