Ez egy véleménycikk.

A budapesti főpolgármester pozsonyi, prágai és varsói kollégáival közösen látogatást tett Ukrajna fővárosában. A Facebookon írt posztjában olvasható ez a megdöbbentő vallomás.

Mi ebben a megdöbbentő? Az, hogy nyíltan és határozottan elutasítja a gondolkodás tevékenységét ebben az ügyben. Megvallja, hogy mérlegelés nélkül állt Ukrajna mellé. Okok? Előzmények? Háttér? Geopolitika? Neki ez nem érdekes. Tehát nem az az elképesztő, hogy támogatja Ukrajnát, hanem az, hogy elemzés és gondolkodás nélkül jutott erre a meggyőződésre.

MÁR CSAK PÁR NAP A HETEK JUBILEUMI ELŐFIZETŐI AKCIÓJÁBÓL, MELYNEK FŐDÍJA EGY TOYOTA AYGO X SZEMÉLYAUTÓ. KÉRJÜK, TÁMOGASSA MUNKÁNKAT ELŐFIZETÉSÉVEL. RÉSZLETEK A HETILAPBAN ÉS A HETEK.HU/ELOFIZETES OLDALON.

Ugyanis folytatódik a mondat, a teljes ez: „Ukrajnában, de legfőképp Ukrajna mellett állni számomra nem mérlegelés kérdése, hanem meggyőződés és kötelesség”. Ha van az ügyben meggyőződése, de ez az ügy számára nem mérlegelés kérdése, akkor mérlegelés nélkül jött létre ez a meggyőződés.

A szöveg szerint ez a meggyőződés egyben kötelesség is. Kötelező meggyőződés. Ilyen véleményem szerint nem nagyon jöhet létre másképp, csak úgy, hogy Karácsonynak külső tényezők megmondják, hogyan gondolkodjon. A mérlegelés viszont szükséges ahhoz, hogy valakinek önálló véleménye legyen. Karácsony tehát mérlegelés nélkül hangoztatja a hivatalos amerikai álláspontot.

Ez a helyzet. Sajnos. És ezzel nincs egyedül. Sokak számára ez a kötelező. Ismerek olyan neves újságírót, aki alapos mérlegelés után áll Ukrajna (és az USA) mellett, de szerintem inkább jellemző a Karácsony-féle hozzáállás, aminek az a tartalma, hogy megtámadták Ukrajnát, ezért Ukrajnának (és Amerikának) mindenben igaza van.

Mi is a neve ennek a gondolkodásmódnak? Fanatizmus? Elvakultság? Dogmatizmus? Vakhit? Igen, ilyesmiről van szó és szerintem nem kell részletesen bemutatnom ennek a veszélyeit a külpolitikában. A külügyek terén gondolkodás nélkül cselekedni életveszélyes, ez biztos.
Ha mégis mérlegelni támadna kedve Karácsony Gergelynek és ki akarna tekinteni a jelenlegi washingtoni kormányzat álláspontjának gránitszilárdságú tornyából, akkor ajánlanék számára olvasmányt.

Az első A nagy téveszme című kötet, amit John J Mearsheimer írt. „A könyv Fukuyama tételének - miszerint a liberális demokrácia feltartóztathatatlanul terjed a Földön, és ez egybeesik a Pax Americanával - az elutasítása. Azt mondja el, hogy miért téved veszélyesen az amerikai liberális geopolitika”.

A professzor tavaly novemberben tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Egyesült Államok és a Nyugat provokálta ki az ukrajnai háborút azzal, hogy kilátásba helyezte Ukrajna NATO-tagságát”

– mondta az amerikai politológus a Budapesten tartott előadásában.

Putyin preventív háborút indított Ukrajnában, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát, vagyis hogy a Nyugat bázisul használja Ukrajnát Oroszországgal szemben. Ez egyben azt is jelenti, hogy Putyinnak soha nem állt szándékában Ukrajna elfoglalása, amire a katonai képesség sem áll Oroszország rendelkezésére - tette hozzá a professzor.

Mearsheimer a kubai rakétaválsághoz hasonlította a 2014-ben, vagyis az ukrajnai forradalom, a Nyugat-barát hatalomátvétel után kialakult helyzetet, hiszen az Egyesült Államok sem tűrte, hogy a Szovjetunió támadórakétákat telepítsen a szomszédságába.

Ebben a helyzetben az USA nemhogy hátralépett, de elkezdte felfegyverezni Ukrajnát, így az ország de facto NATO-taggá vált. Ezzel pedig ugyanolyan provokációt követett el a Nyugat Ukrajnában, mint annak idején a Szovjetunió Kubában - mondta a politológus.

Ez is egy figyelemreméltó vélemény. Van itt gondolkodnivaló bőven. Véleményem szerint ezek nehezen cáfolható érvek, de nem biztos, hogy igazam van.  Nem következik Mearsheimer gondolatmenetéből az sem, hogy Putyin „jogosan” indította a háborút. Realista külpolitika gondolkodóról van szó.

Nem volt a háború indítása jogos, és jogtalan sem volt. A hatalmi-katonai realitásokból viszont előre látható volt, hogy komoly az esélye egy háború megindításának a vázolt helyzetben. Nem folytatom a mérlegelést, de jó lenne, ha ebbe a tevékenységbe a főpolgármester is beszállna és mindenki más is, aki nem szeretett eddig gondolkodni.

A mérlegelés nélküli meggyőződés – más néven a vakhit – életveszélyes. Súlyos veszélyt jelent az orosz vakhit, a magyar vakhit, az amerikai vakhit.

A józan, realista mérlegelés segíti csak elő a békét. Azaz nem, legyünk realisták: a józan, realista mérlegelés segíti csak elő a hosszabb fegyverszünetet.

(Hetek)