A Financial Times részletes cikkben mutatta be, milyen katasztrófa fenyegeti a gázolajjal működű járművek tulajdonosait. A londoni üzleti lap arról számolt be, hogy a gázolaj drágult a kontinensen, emögött pedig egy „katasztrofális” kilátás áll. Mégpedig az, hogy a legjelentősebb beszállító, az Egyesült Államok elvágja az ellátási láncot és exporttilalmat vezet be a dízelnél.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

Ha ez bekövetkezne, annak Magyarországon is súlyos következményei lennének a benzinkutak árazására. Ma folyamatokat látva az is felmerül, hogy az 5000 forintos dízeltámogatásnak, egyáltalán lenne-e még kompenzáló ereje vagy már az eddigiekhez képest is haszontalannak mutatkozna a piaci dízelárak mérséklésére.

Miközben a nyersolajárak alig változtak, az európai irányadó dízel határidős jegyzések 7 százalékkal ugrottak meg a péntek délelőtti kereskedésben, elérve az 1528 dollárt tonnánként, ami hordónként több mint 200 dollárnak felel meg.

A gázolaj meredek drágulását egyértelműen Donald Trump számlájára írják, az amerikai elnök ugyanis azt mondta, kormányának megtiltotta, hogy akár egyetlen hordó dízelt is kiengedjen az országból. Később aztán az árak kis mértékben visszahúzódtak, miután Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter kétségeinek adott hangot a teljes tilalom előnyeit illetően.

„A dízeltilalom nyers eszköze határozottan nem működik”

– fogalmazott egy New York-i rendezvényen a Reuters beszámolója szerint.

Kérdés, hogy ez a jelentős ármozgás érvényesül-e a következő napokban a magyarországi benzinkutakon. Jó eséllyel igen, a drágulás nem kerülheti el a hazai dízelt sem. Mindenestere a Trump-kormányzat szakpolitikai eszközök egész sorát mérlegeli a dízelárak kezelésére, miután heteken át tartott az a politikai nyomás az USA-ban, amely a tüzelőanyag-export korlátozását követelte, miközben a belföldi dízelárak rekordmagas, gallononkénti 6,54 dolláros szintre emelkedtek.

Trump kijelentései drámai fordulatot jelentettek a Fehér Ház áprilisi ígéretéhez képest, miszerint az USA „létfontosságú mentőövként” fog szolgálni, és „megbízható, bőséges energiát” értékesít a világnak az iráni konfliktus okozta fennakadások idején. Ez éles pálfordulást jelentett a mindössze néhány nappal ezelőtti nyilatkozatokhoz képest is, amelyek még tagadták, hogy terítéken lenne a dízeltilalom mérlegelése.

Az amerikai finomítók idén túlórában dolgoznak, hogy hatalmas mennyiségű dízelt szállítsanak Latin-Amerikába és Európába, amelyből folyamatosan milliárdos extrabevételre tettek szert. Európa augusztusban napi 506 ezer hordó amerikai dízelt importált a Kepler adatszolgáltató cég adatai szerint.

Az exportszállítási tilalom egyrészt enyhíthetné az amerikai árakra nehezedő nyomást, de mindenhol máshol meredeken magasabbra hajtaná a dízelárakat. „Ez eléggé katasztrofális lenne – értékelt Eugene Lindell, az FGE NexantECA tanácsadó cég finomított termékek elemzéséért felelős vezetője, aki szerint a globális árak hordónként 350 dollárra is emelkedhetnének. Európa az árak feltornászásával próbálná meg helyettesíteni az amerikai kínálatot, de Latin-Amerika is ugyanezekre a hordókra fog licitálni. Ez a gazdaságaik lételeme, így az olyan országok, mint Brazília, nem engedhetik meg maguknak, hogy nélkülözzék azt” – mutatott rá.

Csakhogy, mivel számos amerikai finomító hosszú távú szállítási szerződéseket kötött a tengerentúli vevőkkel, egy exporttilalom jogi káoszt is okozna. Lindell úgy véli, az USA nem fogja végrehajtani a teljes tilalmat, ami túl nagy fennakadást okozna, de hozzátette, hogy ha a Trump-kormányzat mégis bevezetné azt, reméli, más kormányok és a Nemzetközi Energia Ügynökség gyorsan megszervezik a stratégiai készletekből származó újabb dízelkészletek felszabadítását a piacok megnyugtatása érdekében.

Az amerikai dízelszállítmányok elvesztése nem vezetne hiányhoz a töltőállomásokon –véli ezzel szemben Benedict George, az Argus Media európai finomított termékekért felelős vezetője. Ennek oka, hogy a kontinens dízeligényének mindössze 20 százalékában támaszkodik az importra. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy

az árak meredeken emelkednének, mert nagyon érzékenyen reagálnak az import szűkülésére.

Megjegyezte, hogy az USA olyan sok nyersolajat szabadított fel az iráni konfliktus idején, hogy az európai finomítók teljes kapacitással tudtak működni, és a kontinensnek nem kellett hozzányúlnia a stratégiai dízeltartalékaihoz. „Európában nem volt fizikai hiány, nem fogyott ki az üzemanyag, és figyelemreméltó, milyen keveset használt fel eddig a tartalékaiból”.

Kérdés tehát, hogy mi történne valójában, ha Trump bevezetné az amerikai dízelexport-tilalmat? Az amerikai olajipari vezető tisztségviselők határozottan lobbiznak az üzemanyag-export tilalma ellen. Arra figyelmeztetik a Trump-kormányzatot, hogy az amerikai fogyasztók globális áraktól való elszigetelésére tett ilyen kísérletnek súlyos másodlagos következményei lennének. A magasabb nemzetközi dízelárak például növelnék az USA számos importcikkének költségét, ami tovább szítaná az inflációt.

Az Amerikai Kőolaj Intézet jelentése szerint a dízelexport tilalma felfordulást okozna az USA-ban és a tengerentúlon egyaránt, mivel eltávolítaná az üzemanyag egyetlen legnagyobb forrását a globális piacokról. Az amerikai finomítók lényegesen több dízelt termelnek, mint amennyit a belföldi piac elfogyaszt, így az export leállítására tett bármilyen kísérlet elárasztaná a helyi piacokat.

A globálisan naponta tengereken kereskedett 8 millió hordó dízelből az USA mintegy 1,5 milliót biztosít, nagyjából 20 százalékot. Ennyi üzemanyag kivonása a piacról pontosan azt a globális finomítói válságot súlyosbítaná, amely az árakat Amerikában is növelné.

De ez még nem minden. Mert ha az amerikai finomítóknak csökkenteniük kellene a dízeltermelésüket, az azzal is járna, hogy kevesebb benzint és kerozint állítanának elő, ami potenciálisan növelné ezeknek az üzemanyagoknak az árát is.

„A dízeltilalom végül a benzinkúti árak emelkedését okozza”

– írta Garrett Golding, aki korábban a dallasi Federal Reserve Bank számára elemezte egy esetleges olajexport-tilalom hatásait. Becslése szerint a dízeltilalom végül arra kényszerítheti az amerikai finomítókat, hogy csaknem napi 2 millió hordóval, azaz 12 százalékkal csökkentsék a termelést. A benzinárak gallononként 25 centtel emelkedhetnének.

A drasztikus beavatkozás lerombolná az energetikai vállalatok részvényeibe vetett bizalmat – nyilatkozta Dan Pickering pénzügyi elemző a Financial Timesnak. Szerinte egy korlátozottabb exportkvótával azonban kisebb fennakadások mellett el lehetne érni a kormányzat céljait. Miután az USA nagyjából napi 180 ezer hordó dízelt importál, Washington nagyjából napi 200 ezer hordóval csökkenthetné az exportot, hogy „elszigetelje az amerikai dízelt a globális dízeltől”. Így az export háború előtti szintre történő korlátozása lehetővé tenné a dízeltartalékok felhalmozódását, és csökkentené az árakra nehezedő nyomást.