Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes 

A magyar újságírás, mint rossz költészet

Demeter Szilárd az időről-időre nagy vihart kavaró kijelentéseivel kapcsolatban a műsorban arról beszélt, hogy eléggé szelektíven idézik az írásait, és nem tudja, hogy ennek az oka vajon a rosszindulat, vagy a funkcionális analfabetizmus.

„Mikor funkcionális analfabéta újságírók próbálják fújni a passzátszelet, az régen rossz”

– vélekedett.

A főigazgató szerint a hazai sajtó borzasztó állapotban van, az egyik rákfenéje például a „fikázó kultúra”. Az „utolsó mohikánnak”, az utolsó érvelő-esszéizáló publicistának Tamás Gáspár Miklóst tartja, aki mostanában „túlírja” a gondolatait, bár mindemellett „nagyon bírja az öreget” és élvezettel olvassa az írásait. Demeter a hazai sajtó másik rákfenéjének a gonzó újságírás következményeit tartja, amely nem a tényeket rendezi láncolatba, hanem kiragadva információkat mindig „meg akarja mondani az igazat”, nem pedig a valódit.

„A magyar újságírás valójában költészet, de annak viszont rossz”

– hangsúlyozta.

Bécs alatt kezdődik a hagyományos Európa

Az egyre terjedő woke kultúráról Demeter Szilárd azt mondta, hogy

sokáig azt hitték, hogy ez „a hülyék játéka”,

mert teljesen szembement a józanésszel, de idővel ez az identitáspolitika elfoglalta a média, a szórakoztatás és az oktatás elit pozícióit. Véleménye szerint erre is, és az LMBTQ-őrületre is igaz, hogy nem csak tiltással kell célozni ezekre az ideológiákra, hanem erősítenünk kellene a saját kulturális identitásunkat, hogy jól érezzük magunkat abban a zsidó-keresztény-nemzeti kultúrában, ami ezer éve megtartott bennünket.

„Úgy gondolom, hogy az a hagyományos Európa, ami megvédi az alapértékeit, az Bécs alatt kezdődik”

– fogalmazott a miniszteri biztos, aki szerint az olyan szövetséges európai országokkal kell összefognunk, mint Szerbia és Oroszország, ahol az életmódot érintő kérdésekben az ortodox kereszténység még szigorúbb is, mint „mi, nyugati keresztények”.

Teljesítménybérezés jöhet a magyar kultúrában?

Demeter Szilárd a hazai kortárs irodalmat ért kritikus megjegyzéseivel kapcsolatban elmondta, hogy rengeteg közpénzt költenek kultúrára, de jelenleg a „középszert” finanszírozzák, ami a versenyelőnyt csökkenti, mert mindenfelé mennek a pénzek. Arra a kérdésre, hogyha nem változna semmi, akkor is megérné ennyi pénzt belefektetni ebbe a rendszerbe, a főigazgató úgy reagált, hogy

„nem venné el a pénzt az éhenkórász költőinktől, íróinktól”, mert úgy látja, hogy rájuk fér egy kis támogatás.

Viszont teljesítménykényszer alá helyezné őket.

Demeter elárulta, hogy

most egy olyan finanszírozási modellen gondolkoznak, amelyben mindenki kapna egy alap ösztöndíjat, és az kapna egy nagyobb ösztöndíjat, akinek a műveit egy független ítészekből álló bizottság jó minőségűnek ítéli.

„Kicsit ilyen teljesítménybérezéses alapon” – tette hozzá.

„A kortárs magyar irodalom jelentős része nem az olvasónak ír. Nincs olvasója. A szakmának ír” – vélekedett a miniszteri biztos. Szerinte ez egy adófizetői pénzből finanszírozott öncélú zárt társaság. Az ő szempontjában az első az olvasó, utána jön a mű, és csak azután az alkotó. Szerinte sokan fordítva ülnek a lovon.

A szólás- és véleményszabadság utolsó védvára

A rendszerváltás óta eltelt időszakban a legnagyobb hibának azt tartja Demeter, hogy nem kezdtünk semmit azzal, hogy Közép-Európában vagyunk. Holott rengeteg határon túl élő honfitársunk van, akik anyanyelvi szinten értik legalább 7 nemzet kultúráját. Ehelyett 30 évig mindenki csak Nyugatra nézett, és onnan másolt.

A színházakkal szemben ellenérzését magánéleti okokra vezeti vissza, amelyről viszont nem akart bővebben mesélni. Annyit elmondott, hogy 1998-ig, ameddig járt, addig kapott onnan élményeket. A beszélgetés egy pontján úgy fogalmazott, gasztronómiával sem foglalkozik, mert nemes egyszerűséggel „nem szeret enni”.

„Nekem a kolbász, csülök, szalonna szentháromságon túl nem létezik gasztronómia”

– fogalmazott, majd hozzátette: ő rendes székely emberként kolbásszal kel és fekszik.

A 2022-es választás tétjét abban látja, hogy a szólás-, vélemény- és alkotásszabadságnak az utolsó védvára a Fidesz. Mert ha teret engednek a szélsőbalos őrületnek, akkor egy olyan direktívát is el tud képzelni, hogy például a cigány szó használatát a roma kifejezéssel szemben úgy le fogják fokozni, hogy akár visszamenőleg is eltörlik, ahogy tették ezt Nyugaton például Mark Twain regényeivel.