A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint tavaly 3,7 százalékkal nőtt világméretekben a katonai célú kiadások aránya, de már a korábbi években is emelkedő tendencia volt megfigyelhető a fegyverkezésre fordított pénzösszegekben.

Borítékolható volt, hogy az orosz-ukrán háború miatt az európai országokban megnőnek majd a hadiipari kiadások, de a legtöbbet a haderőre költő államok közül mégis csak négy európai.

Attól függetlenül, hogy a gazdaságok jobban vagy rosszabbul teljesítettek-e a vártnál, a hadseregek az előző évekhez, sőt a korábbi történelmi adatokhoz képest is több pénzügyi forrást használnak fel”

- nyilatkozta Nan Tian, a kutatást végző intézet egyik szerzője.

A katonai célú költekezésben a top 10-ben az USA, Kína, Oroszország, India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Dél-Korea és Japán szerepel.

Az Egyesült Államok a többi államhoz képest kiugróan sokat, 877 milliárd dollárt (300 billió forint) költött tavaly fegyverkezésre, míg a második helyezett Kína “csak” 292 milliárd dollárt (100 billió forint).

Oroszország és India 80 milliárd dollárt (27,4 billió forint) meghaladó összeggel pörgette a saját hadiiparát, Szaúd-Arábia pedig 75 milliárd dollárral (25,7 billió forint).

A top 15-be bekerült Ukrajna, Olaszország, Ausztrália, Kanada és Izrael is, bár ezek az országok közül Olaszországban 4,5 és Izraelben pedig 4,2 százalékkal csökkentették a katonai kiadásokat.

A kutatóintézet az egyes országok esetében azt is megvizsgálta, hogy 2021-hez képest milyen arányban nőtt a katonai célú költekezést, és így egészen más sorrend figyelhető meg.

Az első helyre Ukrajna került, ott ugyanis a háború kitörése miatt 640 százalékkal költött többet a kormány a védekezésre, meglepő módon viszont Szaúd-Arábia a második helyezett 16 százalékos növekedéssel.

A top 5-ben szerepel még Oroszország, amely 9,2 százalékkal költött tavaly többet a haderejére, mint 2021-ben, de Indiában és Japánban is 6 százalék körül alakultak a katonai kiadások.

2021-hez hasonlítva az egyik legkisebb kiadás-növekedés az USA-ban történt, hiszen Washington már két évvel ezelőtt is hatalmas összeget fordított a haderejére, így a 877 milliárd dolláros összeg bár kiugróan magas a többi államhoz képest, de az előző évekhez hasonlítva mégsem annyira rendkívüli.

Az ukrajnai háború ellenére a top 15-be került több európai állam esetében úgy tűnik, hogy nem kezdtek nagyon intenzív fegyverkezésbe: az Egyesült Királyság csak 3,7 százalékkal, Németország 2,3 százalékkal, Franciaország pedig 0,6 százalékkal növelte a katonai célú kiadásait.

(Deutsche Welle / Hetek)