A per tárgya a Spar osztrák vezérigazgatójának, Hans K. Reischnek az a nyilatkozata, amely 2024 március közepén jelent meg egy osztrák gazdasági lapban.

Az érték állandó! Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel a friss újság mellett a teljes archívum is elérhető! Részletek: https://www.hetek.hu/elofizetes

A cikkben Reisch a kormányt vállalkozások „államosításával” vádolta, és felpanaszolta a magyar kiskereskedelmi különadót is. A magyar sajtó több médiuma ezt az interjút szemlélte, ezzel szemben tett jogi lépéseket Orbán Viktor.

A magyar bíróságok első és másodfokon a beperelt lapoknak adtak igazat. Később viszont a Kúria több ügyben megfordította a döntéseket, és kimondta:

a szemléző lapnak kell bizonyítania, hogy az osztrák interjúban elhangzott állítás valóban igaz.

Ez a fordulat váltotta ki a legnagyobb vitát. A kritikusok szerint nem a sajtó feladata egy külföldi nyilatkozattevő minden állítását utólag bizonyítani, különösen akkor nem, ha a lap nem saját tényállítást közölt, hanem idézett.

A Fővárosi Törvényszék ezért fordult előzetes döntéshozatalért a luxemburgi székhelyű európai bírósághoz. A kérdés lényege az, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal az a magyar gyakorlat, amely a lapszemlével szemben is ugyanazt a bizonyítási terhet támasztja, mint egy saját újságírói állításra.

Ha az uniós bíróság a magyar szabályozást túl szigorúnak vagy aránytalannak találja, az erős jelzés lesz minden hazai szerkesztőségnek. Nemcsak a SPAR-ügyről szól majd, hanem arról is, meddig terjedhet a sajtó felelőssége idézés és szemle esetén.

Ez precedenst teremthet a jövőre nézve. Ha a bíróság a magyar álláspontot erősíti meg, az megkönnyítheti, hogy közszereplők akár külföldi nyilatkozatok sajtóban való ismertetése miatt is pereket indítsanak. Ha viszont a sajtónak ad igazat, az megkönnyítheti a magyar újságírók munkáját.