„A Biblia fontos könyv, de csak az egyik fontos könyv a polcon. Körülbelül négyezer vallás létezik a világon. Mind megpróbálja megválaszolni a megválaszolhatatlant”

– ezt Székely Krisztina színházi rendező nyilatkozta néhány napja a 24.hu-nak. Az SZFE nyíltan leszbikus tanárának a házasságról még megvetőbb véleménye van, azt a „nők elnyomásán, megalkuvásán alapuló tradíciónak” tartja. 

A Biblia-relativizálás ma divatos azok körében, akik szeretnék a nyugati civilizációt úgy beállítani, mint amelynek az egyedülisége csak abban áll, hogy olyan rendszerré tudta szervezni magát, amellyel el tudott nyomni más kultúrákat.

Cikkünkben Dr. Ruff Tibor filozófus beszél arról, hogyan oktatták a Szentírás alapján ötéves koruktól kezdve a zsidó kisfiúkat, a történelmi tapasztalatok alapján nagyon is hatékonyan.

Jézus feltámadását követő években pedig elkezdődött a keresztény közösségek oktatási tevékenysége is. Néhány érdekes tény erről:

Az alexandriai iskolát Péter apostol tanítványa, Márk evangélista alapította, akárcsak az ottani gyülekezetet. Az elemi oktatás mellett a hitvédelemről is gondoskodott az iskola, ahonnan neves apologéták kerültek ki.
Péter és Pál apostolok nyomdokain járva, akik oktatták a tanítványokat, több keresztény oktatási központ is létrejött. A Katekizmus, a katekhumenek felkészítése a keresztségre kezdettől része volt a keresztény oktatásnak, és férfiakat, nőket, felnőttet, fiatalt egyaránt tanítottak, általában 2-3 évig, mielőtt a keresztségben és az Úrvacsorában részesültek volna. Buzdítás, parancs és meggyőzés volt az oktatás módszere, a cél pedig lelkeket megnyerni Krisztusnak. 

A középkorban kérdés-felelek formában fogalmazták meg az Apostoli hitvallás (Credo) szövegét, és egyszerű szavakkal magyarázták az Úr imájának hét kérését.  Európában Jean Gersom párizsi tanár Ábécé az egyszerű népnek címet viselő katekizmusa a hitelvek és a Miatyánk mellett egy bűnlistát is megtanított, ezzel közérthetően fejtette ki, hogyan kell jól élni a híveknek ahhoz, hogy jól haljanak meg. 

A 14. századi mű nagy hatást gyakorolt a reformátorokra, Luther 1529-es kiskátéja a Tízparancsolat minden passzusát kérdés-felelek formában magyarázza, hogy kell megtartani a mindennapokban. A módszerrel a családfők egyszerűen taníthatták a hit alapjaira és az imádkozásra gyermekeiket.  Luther kis- és nagykátéját követték a genfi reformátorok katekizmusai, a Heidelbergi káté és a Második helvét hitvallás. A káték a fiatalok lelki-szellemi nevelésében a konfirmációra való felkészítésben máig alapszövegek, fontos didaktikai eszközök.

További inspiráló részletek a Hetek október 15-én megjelenő számában, amelyet online előfizetés esetén előfizetőink már ma olvashatnak.

A Gyerekbibliákat az óvodákba programhoz itt lehet csatlakozni. 

Megosztaná véleményét másokkal is? A Facebook-oldalunkon megteheti: