"Az ön helyében én a népem életére gondolnék, és elfogadnám az ajánlatot" - mondta állítólag Bennett. Zelenszkij válasza rövid volt: "Hallom, amit mond."

"Bennett azt mondta, hogy adjuk meg magunkat. Nem áll szándékunkban ezt megtenni. Tudjuk, hogy Putyin ajánlata csak a kezdet"

- idézte az izraeli lap az ukrán tisztviselőt, aki szerint Izrael azt várja Ukrajnától, hogy ne kérjen több katonai és védelmi támogatást, mert egy ilyen kérés árthat a közvetítési erőfeszítéseknek.

Izraeli tisztviselők azonban a BBC szerint cáfolták azokat a médiaértesüléseket, amelyek szerint Izrael lényegében kapitulációra kérte volna Ukrajnát. Egy magas rangú izraeli tisztviselő mindenesetre "nyilvánvalóan hamisnak" nevezte a beszámolót:

Bennett soha nem mondta meg Zelenszkijnek, hogyan cselekedjen, és nem is áll szándékában.

Sőt, "Izrael azt sugallja, hogy Oroszországnak kell megfelelőbben értékelnie az eseményeket" - tweetelte az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, Mikhailo Podoljak.

Kijev korábban kifogásolta, hogy Bennett nem annyira közvetít, mint inkább postaládaként funkcionál, és csak üzeneteket továbbít a két fél között. Szerintük a közvetítőnek meg kell próbálnia kompromisszumot kötni a két fél között, és saját ajánlatokat kell tennie. Az ukránok közölték: "nincs szükségünk postaládára, van belőle elég.

Ha Bennett semleges akar lenni és közvetíteni akar, akkor elvárnánk, hogy kijelöljön valakit, aki éjjel-nappal ezen dolgozik, és megpróbál kompromisszumot kötni.

Ukrán tisztviselők úgy vélik, Bennett diplomáciai erőfeszítései abból fakadnak, hogy nem akar egyértelműen állást foglalni az orosz invázióval kapcsolatban, mert attól tart, hogy az árt Izrael Oroszországgal való kapcsolatainak. Azt Izrael is elismerte, hogy Bennett csak üzeneteket közvetített a felek között, és nem tesz saját javaslatokat.

Jeruzsálem hivatalosan ugyan elítélte az Ukrajna elleni orosz háborút, de Bennett óvatossága két okra vezethető vissza: Szíriában továbbra is rá van utalva az oroszokkal történő egyeztetésekre, ha csapásokat akar mérni az ottani terroristákra, másrészt Oroszországban és Ukrajnában is több százezer zsidó él, az ő érdekeikre is megpróbál tekintettel lenni.

(hetek/Jerusalem Post)