Békés úgy látja, hogy a nemzeti kontra nemzetközi konfliktuson belül sok apróbb konfliktus van: „a lokális és globális gazdasági érdekek összeütközése, az Európai Egyesült Államok és a szuverén nemzetállamok hatásköri ellentéte, a multikulturális, kozmopolita világkultúrának, valamint a meggyökerezett, hazai kultúrának a vitája.”

Szerinte égető kérdés lesz, hogy

„a Biden-elnökséggel felszínre került mélyállam, az ennek révén létrejönni látszó Washington–Brüsszel-tengely, a különböző államokhoz tartozó titkosszolgálatok és a Soros-hálózat miként vesz majd részt 2022-ben. Az eljövendő választás ezek miatt leginkább egy hibrid háborúra fog hasonlítani.”

Ebben a mozgó háborúban az elmúlt évben „a globális Régi Rend, a nemzetközi ancien régime helyzete némileg stabilizálódott, a 2010-es években létrejött nemzeti Új Erők pedig mintha defenzívában lennének” – véli Békés, aki

a Biden-elnökség részéről soft demokrácia-exportra számít:

„Ám hasonló körülmények között a Fidesz–KDNP már nyert választást, emlékezzünk csak vissza a 2013–14-es Goodfriend-misszióra vagy az ukrajnai színes forradalomra, melynek idején az ukrán ügyekért az akkori alelnök, Joe Biden felelt…” – mondta a Heteknek adott interjúban a terror Háza kutatási igazgatója.

A politológus azt állítja, hogy a rendszerváltás után 2010-ig a liberális elit szoros kézzel fogta a kulturális hatalom gyeplőjét, emiatt

1990 után hiába jutott kétszer is hatalomra a jobboldal, az uralom mindvégig a posztkommunista–liberális szövetség kezében volt.

Ezzel az 1945 után 65 éven át tartó korszakkal szemben még csak tíz év áll, ezért

„a polgári, konzervatív, vallásos szereplőknek is ki kell építeniük a maguk kulturális hálózatait”,

nem elegendő „törvényeket hozni, intézményeket alapítani, elosztási rendszereket létrehozni, pályázatokat kiírni”.

A teljes interjút a Hetek legújabb számában olvashatja el.