Az Arizonai Keresztény Egyetem Kulturális Kutatóközpontjának tanulmányában a megkérdezettek alig több mint fele (51%), akik „hívőként” azonosították magukat, válaszolta azt, hogy valószínűleg részt vesz a választáson, és szavazni is fog valamelyik jelöltre. (A felmérésben a „hívők” megjelölést azok kapják, akik valamely elismert vallással, például a kereszténységgel, a judaizmussal, a mormonizmussal vagy az iszlámmal azonosulnak.)

A tanulmány megállapította, hogy a „hívők” körébe tartozó mintegy 104 millió ember várhatóan nem szavaz a választáson, köztük 41 millió újjászületett keresztény és 32 millió olyan, aki rendszeresen jár templomba.

„Két hatalmas tanulságot látok ebből a nagyszabású jelentésből” - mondta Len Munsil, az Arizonai Egyetem elnöke és egy korábbi arizonai republikánus kormányzójelölt a felmérést közlő Just The News hírportálnak küldött sajtóközleményében.

„A keresztények döntő tényezők lehetnének, de sokan közülük úgy döntenek, hogy nem lesznek azok. Miközben szeretnék azt, hogy a gyülekezetük segítsen nekik tájékozódni a politikával kapcsolatos kérdésekben, azt elutasítják, hogy megmondják nekik, miként szavazzanak” - tette hozzá a kutatásvezető a nyilatkozatában.

A kutatás szerint a távol maradást tervezők ennek okaként a politika iránti érdektelenséget (68%), a mindkét nagy párt jelöltjeinek elutasítását (57%), valamint azt jelölték meg, hogy szavazatuk nem fog változást hozni (52%). Szintén sokan vélik úgy, hogy a választási eredményeket manipulálni fogják (48%).

„Az a 32 millió keresztény, aki rendszeresen jár istentiszteletekre, de valószínűleg nem fog szavazni, jóval nagyobb választási arányt képvisel, mint a 2020-as választásokat eldöntő szavazatok együttes száma a kulcsfontosságú csatatérállamokban”

- mondta a tanulmányt jegyző vallásszociológus, George Barna.

A kutató szerint az utolsó hetek döntőek lehetnek a mozgósítás szempontjából: „Ha az egyházi vezetők, családtagok és közeli barátok felhasználják befolyásukat, hogy rávegyék a tartózkodó szavazókat, hogy november 5-én mégis leadják szavazatukat, akkor ezzel jelentősen befolyásolhatják a választás kimenetelét”.

A Hetek körkérdéssel fordult több vezető amerikai evangéliumi pásztorhoz és keresztény médiavezetőhöz a hírrel kapcsolatban, hogy átfogó képet adhassunk arról, mi okozza a korábbi évekhez, sőt évtizedekhez képest jelentős politikai hangulatváltozást, miért csalódott sok hívő a politikában, mit gondolnak az egyházak politikai és társadalmi kérdésekben tett állásfoglalásairól és milyen hatással lehet ez az előttünk álló választásokra?

A tervek szerint a beérkezett válaszokról a november 5-ei választásokig megjelenő lapszámainkban beszámolunk, az első rész itt olvasható.