A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) kutatása szerint az ukránoknak két éve a 72 százaléka bízott az ország haderejében, azonban a háború óta ez az arány 96 százalékra emelkedett.

MÁR CSAK PÁR NAP A HETEK JUBILEUMI ELŐFIZETŐI AKCIÓJÁBÓL, MELYNEK FŐDÍJA EGY TOYOTA AYGO X SZEMÉLYAUTÓ. KÉRJÜK, TÁMOGASSA MUNKÁNKAT ELŐFIZETÉSÉVEL. RÉSZLETEK A HETILAPBAN ÉS A HETEK.HU/ELOFIZETES OLDALON.

A legnagyobb népszerűség-emelkedés Volodimir Zelenszkijjel kapcsolatban következett be: 2021-ben még csak a lakosság 27 százaléka bízott az ukrán elnökben, 2022-ben viszont már a 84 százalékuk.

Szintén magas a bizalom az önkéntesek (84 százalék), az ugyanabban a városban lakók (71 százalék), az ukrán titkosszolgálat (63 százalék), a rendőrség (58 százalék) és az ukrán média iránt (57 százalék).

Az ukránok a legkevésbé az orosz médiára, az ügyészekre, a bíróságokra, a parlamentre, az egyházra és a bevándorlókra bíznák rá magukat. Az egyházak esetében a felmérés nem tett különbséget a két legnagyobb felekezet, az Oroszországhoz kötődő Ukrajnai Ortodox Egyház (UOC) és az Ukrán Ortodox Egyház (OCU) között.

Az ország lakosságának 70 százaléka (41 millió fő) ortodoxnak vallotta magát a háború előtt, és ehhez a két főbb felekezethez tartoztak, de a népesség 10 százaléka az Ukrán Görög Katolikus Egyház (UGCC) tagja volt.

Az orosz-ukrán háború kitörése óta viszont nagyon megrengett az ukránok bizalma az egyházban, amelynek az lehet az egyik oka, hogy a kijevi kormány azt kommunikálta a lakosság felé, hogy az ortodox egyház az oroszországi kapcsolatai miatt nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az egyház vezetése hiába hangsúlyozta, hogy az orosz anyaegyházzal már rég felszámolta a kapcsolatait, és Ukrajnát támogatja a fegyveres konfliktusban, mégis többször razziáztak a hatóságok a templomokban, mert az ukrán titkosszolgálat arra gyanakodott, hogy az “orosz különleges erők” folytatnak titkos tevékenységeket ezeken a helyeken, és fegyvereket tárolnak a templomokban.

A razziák során azonban sem fegyvereket, sem rejtőzködő orosz katonákat nem találtak, csak orosz útleveleket, szimbólumokat és irodalmat, amelyeknek a birtoklását nem tiltják az ukrán törvények, az “orosz propaganda” terjesztését viszont igen.

Az ukrán kormány tavaly év végén több templom esetében nem hosszabbította meg a bérleti jogot, így az Ukrajnai Ortodox Egyház imahelyeit az Ukrán Ortodox Egyház kapta meg, hiába bizonygatták az Oroszországgal már szakító felekezet vezetői az Ukrajna iránti elkötelezettségüket.

Pavlo Mityajev atya szerint a háború mindent megváltoztatott:

Az emberek korábban soha nem arra figyeltek, hogy ukrán vagy oroszajkú templomba mennek-e, hanem Istent keresték”.

Zelenszkij tavaly december elején bejelentette, hogy olyan jogszabályt készítenek elő, amely betiltaná Ukrajnában az olyan egyházakat, amelyeknek “a befolyási központjuk” Oroszországban van.

“Nem fogjuk hagyni senkinek, hogy az ukrán lélekben birodalmat építsen” - jelentette ki az ukrán elnök.

(CNE News / CNN / Hetek)