Amit mindenképp érdemes tudni az orosz-ukrán válság hátteréről
Horváth József biztonságpolitikai tanácsadóval beszélgettünk
Amit mindenképp érdemes tudni az orosz-ukrán válság hátteréről

Forrás: Shutterstock/PuzzlePix

2022. 02. 24.
Az orosz-ukrán konfliktusban talán mindenkiben felmerül a kérdés, hogy miért eszkalálódott idáig a válság, mi húzódik meg a döntések hátterében. Erre kerestük a választ Horváth Józseffel, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadójával.

Folyamatosan frissülő, percről percre tudósításunkat itt olvashatja.

Mi a konfliktus kiindulópontja?

Az elmúlt nyolc évben Oroszország és az Egyesült Államok hibrid háborút folytat egymás ellen, amelynek tétje, hogy Ukrajna felett, ami egy stratégiailag rendkívül fontos térség, melyikük fog diszponálni, és kinek a gazdasági és politikai befolyása fog érvényesülni az országban.

A szakértő szerint ráadásul az oroszok megítélése szerint nem is létezik olyan, hogy különálló ukrán nemzet, ugyanis ők valójában oroszok, akik egy önálló identitást akarnak létrehozni.

Mikor romlott meg ennyire az orosz-ukrán kapcsolat?

Horváth József szerint a probléma gyökere oda vezethető vissza, amikor az oroszbarát vezetést Ukrajnában egy Amerika-barát irányítás váltotta fel. Olyannyira szembetűnő volt a váltás, hogy az új vezetők közül többen még csak ukránul vagy oroszul sem tudtak, sőt, előfordult olyan is a vezetésben, aki közvetlenül a pozícióba (pl. miniszteri székbe) való bekerülés előtt szerezte meg ukrán állampolgárságát. A rossz nyelvek szerint a kormányülések hivatalos nyelve emiatt az angol volt.

Történt tehát még a 2014-es majdani események előtt is jónéhány olyan politikai változás, ami ütközőzónává tette az országot. 

Miért olyan fontos Ukrajna?

Putyin már korábban leszögezte, hogy Ukrajnában húzódik egy biztonsági vörös vonal, ahol már a NATO-, vagyis amerikai csapatok jelenléte nem tolerálható. Ugyanis az ide telepített közép- vagy nagy hatótávolságú rakétákkal már közvetlenül is elérhetnék Moszkvát, vagy más stratégiai fontosságú területeket.

Ráadásul éppen az érintett régióban (Luhanszk, Donyeck) terül el az ukrán nehézipar központja is, ami jelentős mennyiségben gyártott hadiipari eszközöket (vagy azok tartozékait) az orosz hadsereg számára már 2014 előtt is.

Gazdasági okai is vannak a szembenállásnak?

A gazdasági érdekek is komolyan megjelennek Ukrajna kérdésében: nem véletlen az, hogy az orosz gáz és olaj európai értékesítésével kapcsolatban az amerikaiak nagyon kemény aggályokat fogalmaztak meg. Hiszen Európa az amerikai olajpiac számára is fontos tényező – palagázból ugyanis túltermelés van az USA-ban, aminek piacokat keresnek.

Van értelme gazdasági szankciókat alkalmazni Moszkvával szemben?

A történelemben sohasem sikerült Oroszországot gazdasági szankciókkal összeroppantani. Ez csak összekovácsolja az orosz nemzetet és emiatt erősíti az elnök pozícióját.

Ugyanakkor még az USA sem szeretne nyílt fegyveres konfliktust az oroszokkal, emiatt fordulnak időről időre a gazdasági szankciók irányába. Ráadásul a gázvezetékek az elmúlt években kiépültek Kína felé is, ami szinte korlátlan felvevő piac Oroszország számára. Így a gazdasági szankciók meg sem közelítik a Nyugat által remélt hatásokat.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni: 

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!