Az ukrajnai offenzívával Zelenszkij a hadsereg és a lakosság morálját igyekezett javítani, de a kezdeti sikerek után a behatolás elakadt – írja értékelésében Snider, amelyet Vukics Ferenc szemlézett a Facebook-oldalán.

Zelenszkij két további célt is megfogalmazott. Az első az, hogy a Nyugatnak fel kell oldania a nagy hatótávolságú fegyverek orosz területre való bevetésére vonatkozó korlátozásait.

Az ukrán elnök szerint ugyanis, ha Ukrajna képes lett volna mélyen orosz területeken lévő célpontokat lőni, akkor nem kellett volna bevonulnia Oroszországba.

Ezt az érvet az EU kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője már el is fogadta, miután csütörtökön Brüsszelben kijelentette, hogy „Ukrajna önvédelmének segítése érdekében az európai uniós tagállamoknak teljesen fel kell oldaniuk a fegyverhasználati korlátozásokat, és az országba küldött katonai felszereléseket teljes mértékben ki kell használni, hogy Kijev csapást mérhessen azokra a helyszínekre, ahonnan Oroszország csapást mér rájuk” – mondta Joseph Borrell.

A második cél Zelenszkij számára az, hogy a Nyugat megértse, miszerint már nincs szüksége arra, hogy fenntartsa ezeket a korlátozásokat. Szerinte a korlátozások feltételezett célja az, hogy elkerüljék a közvetlen nyugati konfrontációt Oroszországgal azáltal, hogy nem lépik át Vlagyimir Putyin orosz elnök vörös vonalait.

"De néhány hónappal ezelőtt - mondta Zelenszkij - az emberek azt mondták volna, hogy Oroszország lerohanása átlépné a legszigorúbb vörös vonalakat.

Most azonban nyilvánvaló, hogy ez naiv illúzió volt csupán, ami a kurszki támadással összeomlott.

Mint Snider megállapítja, valójában képmutatás azt állítani, hogy az Egyesült Államok nem járult hozzá az orosz területek elleni offenzívához. Ukrajna nyugati harckocsikkal és amerikai mobil Patriot rakétaütegekkel lépett át orosz területre. Az Egyesült Államok által biztosított HIMARS rakétavetők is kritikus szerepet játszottak az előrenyomulásban, és Kurszkban három híd lerombolására használták őket.

A szakértő szerint az is téves előfeltevés Zelenszkij részéről, hogy Oroszországnak nincsenek vörös vonalai, vagy ha vannak is, akkor sem érvényesíti azokat.

Maga az ukrajnai háború is legfontosabb bizonyítéka annak, hogy Putyin nem hajlandó engedni a legfontosabb feltételéből, miszerint megakadályozza Ukrajna belépését a NATO-ba, amit azt az orosz elnök a háború előestéjén, 2021. december 17-én leszögezte. Mint ismert,

az Oroszország által az Egyesült Államoknak és a NATO-nak benyújtott, biztonsági garanciákról szóló javaslat legfontosabb követelése az volt, hogy a NATO nem terjeszkedhet Ukrajnába. Mivel ezt Washington nem fogadta el, két hónappal később Putyin lerohanta Ukrajnát.

Ez újra megismétlődött nem sokkal később, amikor a nyugat a harcok első hónapjaiban megakadályozta, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytasson a háború befejezéséről, és helyette még több fegyvert küldött. Erre Oroszország sokkal nagyobb haderő bevetésével és Donyeck, Luganszk, Zaporizzsja és Herszon annektálásával válaszolt.

Most is ugyanez történik, a kurszki behatolás után Putyin folyamatos légicsapásokkal sújtja az ukrán nagyvárosokat, és fokozta a támadásokat a Donbaszban, különösen Pokrovszk környékén. Emellett

felfüggesztette a jelenlegi és a jövőbeli béketárgyalások lehetőségét is, ami növelheti az ukrán területveszteségeket és elnyújtja az ukrán nép szenvedését.

Mint ismert, Katarban épp arról próbált megegyezni a két fél, hogy véget vetnek a másik ország energetikai infrastruktúrája elleni csapásoknak. Ennek ellenkezője történik most, ami miatt az ukrán lakosság fájdalmasan hideg télnek néz elébe.

A legriasztóbb következménye ennek a stratégiai vakságnak az lehet, ha a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségét is csupán üres fenyegetésnek gondolnák az ukrán és a nyugati vezetők.

Nyilvánvaló, hogy Oroszországnak számos eszköze van az eszkalációra, mielőtt atomfegyverhez nyúlna, és Moszkva nukleáris elrettentési politikája kimondja, hogy

Oroszország „hipotetikusan” csak akkor engedélyezheti a nukleáris fegyverek használatát, ha olyan „hagyományos fegyverekkel történő agresszió történik, amikor az állam puszta léte kerül veszélybe”.

Oroszország egyelőre úgy tűnik, hogy Kurszk ideiglenes elvesztését nem tekinti az állam létét fenyegető agressziónak, de ez a jövőben megváltozhat, különösen, ha Ukrajna esetleg további kockázatos akcióba kezd, például megkísérli a kurszki atomerőmű elfoglalását vagy megrongálását.

Iratkozzon fel a Hetek megújult hírlevelére! Hetente egy csokorban ajánljuk különleges tartalmainkat, a legizgalmasabb interjúinkat, videóinkat, világnézeti és kiemelt cikkeinket.  EZEN A LINKEN TUD FELIRATKOZNI.

Legfrissebb online híreinkért csatlakozzon a Hetek belső Viber-csoportjához! Így nem kell órákat szörföznie a híroldalak között, tőlünk megkapja telefonjára a nap legfontosabb világnézeti tartalmait.  CSATLAKOZZON A CSOPORTHOZ EZEN A LINKEN.