Mendelssohn-Bartholdy családja az 1700-as években alapított bankot Berlinben, de évszázadokkal később, a nácik hatalomra kerülése után be kellett zárniuk a zsidóellenes törvények miatt. Ekkor kényszerült arra a zsidó bankár, hogy a műgyűjteményének egy részét eladja, köztük Picasso-, Van Gogh és Renoir-festményeket is.
A férfi 1935-ben meghalt, és a család más tagjai fogságba kerültek vagy elmenekültek és nevet változtattak. Paul von Mendelssohn-Bartholdy leszármazottjai tavaly decemberben pert indítottak egy japán biztosítótársaság ellen, hogy visszaszerezzék Van Gogh Napraforgók című festményét, és 750 millió dolláros (271 milliárd forint) kártérítést követeljenek.
Az örökösök arra hivatkoznak, hogy Mendelssohn-Bartholdy a náci törvények miatt kényszerült eladni a műalkotást 1934-ben, és a férfi végrendeletének megfelelően vissza kellene kapniuk.
A vállalat tagadja, hogy bármilyen bűncselekményt követett volna el, és a cég jogászai azon lesznek, hogy a festmény továbbra is a Sompo Holdings tulajdonában maradhasson. A cég 1987-ben vásárolta meg a Van Gogh-művet egy londoni árverésen, és az alkotás 35 éve egy tokiói múzeumban van kiállítva.
Az eredeti tulajdonos leszármazottjai szerint viszont a japán cég volt vezetője, akinek az idejében a festményt megvásárolták, tudott a műtárgy náci múltjáról, és tisztában voltak vele, hogy ki volt a jogos tulajdonosa a háború alatt, de amikor az Egyesült Államokban egy múzeum kiállították a Napraforgókat, akkor ezeket az információkat eltitkolták az amerikai hatóságok elől, és ezzel törvényt sértettek.
Az örökösök öt múzeum ellen is pert indítottak, hogy Pablo Picasso több festményét is visszakapják, amelyek eredetileg Paul von Mendelssohn-Bartholdy tulajdonai voltak.
(Jerusalem Post / Hetek)