Rogozin szerint a videokonferencián a felek megállapodtak, hogy elkezdik elképzeléseik egyeztetését a Holdon létrehozandó bázisról. Mint mondta, a létesítmény nyitva áll mindenki, így az amerikaiak előtt is.

A Roszkoszmosz-vezér azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a Hold meghódítását célzó programját a NATO alapelveihez hasonló módon kívánja megvalósítani.

"A távoli világűr kutatása a Holdról indul majd be. Az amerikaiak számára ez főleg a politikáról szól. Látjuk, ahogy amerikai partnereink eltávolodnak az együttműködésnek és a kölcsönös támogatásnak azoktól az alapelveitől, amelyek a Nemzetközi Űrállomáson folytatott együttműködés közben jöttek létre"

- nyilatkozott Rogozin.

Az amerikaiak "a saját programjukra nem nemzetköziként tekintenek, hanem inkább úgy, mint a NATO-ra. Vagyis Amerika mindenek felett áll, mindenki másnak csak segítenie és fizetnie kell. Őszintén szólva, számunkra egy ilyen programban nem érdekes a részvétel" - tette hozzá.

Rogozin úgy vélekedett, hogy az emberiségnek a távoli világűr felé megindult mozgása megállíthatatlan, és az ehhez szükséges technológiákat a Holdon kell kidolgozni. Arról is beszámolt, hogy a kedvezőtlen politikai körülmények ellenére a Roszkoszmosz és az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA között "baráti" a viszony. Úgy vélekedett, hogy az amerikai szankciók célja egyebek között az, hogy monopóliumot biztosítsanak az amerikai cégek számára a kereskedelmi indítások piacán.

A Nikkei japán gazdasági napilap szombati beszámolója szerint a NASA és a japán oktatási minisztérium holdkutatási együttműködési megállapodást írt alá, amelynek értelmében a szigetország csatlakozik az Egyesült Államok által tavaly tavasszal meghirdetett Artemis űrprogramhoz, amelynek harmadik szakaszában a tervek szerint 2024-ben űrhajósok szállnak majd le a Hold felszínére.

Japánnak a Hold körüli pályára állítandó Gateway állomás megépítésében lesz majd szerepe.

Donald Trump amerikai elnök április elején rendeletet adott ki az erőforrások kereskedelmi kitermeléséről a Holdon és más égitesteken, ennek értelmében az Egyesült Államok nem tekinti többé az emberiség közös örökségének a világűrt.

"A világűr az emberi tevékenység jogilag és fizikailag egyedülálló területe, és az Egyesült Államok nem tekinti ezt globális köztulajdonnak" - állt a szövegben.

A dokumentum szerint az Egyesült Államoknak jogában kell, hogy álljon a világűr kutatása üzleti célból, valamint az ott található erőforrások kiaknázása és hasznosítása. Az Egyesült Államok ösztönözni kívánja állami és magánszereplők ennek érdekében végzett tevékenységének nemzetközi támogatását.

Az elnöki rendelet rámutatott, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el az államoknak a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységéről az ENSZ-közgyűlés által 1979-ben elfogadott megállapodást, amelyet egyébként sem írt alá. Elismeri viszont a világűr kutatásáról és felhasználásáról szóló 1967-es egyezményt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a rendelet kiadását követően újságíróknak nyilatkozva Oroszország számára elfogadhatatlannak nevezte a világűr privatizációját,

Szergej Szaveljev, a Roszkoszmosz nemzetközi együttműködésért felelős vezérigazgató-helyettese pedig a rendeletet a "más bolygók területének tényleges elfoglalására" irányuló agresszív tervnek, a világűr kisajátítására irányuló kísérletnek minősítette.

(MTI/Hetek)

Megosztaná véleményét másokkal is? A Facebook oldalunkon megteheti: