Washington nemrégiben 50 százalékos büntetővámot vetett ki mintegy 20 milliárd dollár értékű kanadai exportárura, amire Ottawa válaszul szintén komoly vámemelésekkel reagált az amerikai behozatalra. Trump azzal érvelt a lépés mellett, hogy a tó legmélyebb pontjai és víztömegének döntő része az Egyesült Államok területéhez tartozik, ráadásul Washington a jövőben amúgy is jóval kevesebb üzletet tervez lebonyolítani Ontarióval.

A szimbolikus, de feszültséget keltő átnevezést Trump az Ovális Irodában jelentette be, a Nagy-tavakat ábrázoló hivatalos térképek előtt állva, amelyeken már az új elnevezés szerepelt. Az elnök félvállról hozzátette, hogy mivel a korábban általa Amerika-öböllé átkeresztelt Mexikói-öböl mellett immár saját tavuk is van, a jövőben akár az Atlanti- vagy a Csendes-óceán átnevezését is fontolóra veheti.

Bár a rendelet értelmében a belügyminisztériumnak 30 napja van arra, hogy átvezesse a változtatást a szövetségi földrajzi nyilvántartásban, a döntés kizárólag az amerikai szövetségi kormány szerveire vonatkozik, nemzetközi kötelező ereje nincs. Jól mutatja a helyzet abszurditását, hogy még a tónál fekvő egyetlen amerikai tagállam, New York kormányzója, Kathy Hochul is nyíltan megtagadta az új név használatát.

A kanadai vezetés és a helyi politikai elit egyöntetű felháborodással fogadta az egyoldalú amerikai lépést. Mark Carney kanadai miniszterelnök rámutatott, hogy az Ontario név több mint 400 éves múltra tekint vissza – vagyis jóval idősebb magánál az Egyesült Államoknál és Kanadánál is –, és az őshonos wendat indiánok Ontari'io szavából ered, aminek jelentése: „a tó gyönyörű, a tó nagy”.

Carney leszögezte, hogy országa számára a vízterület neve „ma és mindörökké” Ontario-tó marad. Doug Ford, Ontario tartományi miniszterelnöke és más kanadai vezetők szintén nevetségesnek nevezték az eljárást, sőt Tim Houston, Új-Skócia kormányfője szerint a Fehér Ház döntése nem más, mint „igazi ostobaság”.

(CNN/Hetek)