Azóta a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyásznapjaként emlékezik Magyarország október 6-ára.
Bár időnként felmerülnek kételyek, de a magyar emlékezetben már bő másfél évszázada az él, hogy az aradi vértanúk többségében keresztény mártírjainak ezek voltak a kivégzés előtti utolsó mondatai:
"Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot."
"Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt."
"Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata."
"Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük."
"Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat."
"Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!"
"Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek."
"A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját."
"De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett."
"Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide."
"A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot."
"Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam."
"Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt."
A napot 2001-ben nyilvánította a magyar kormány nemzeti gyásznappá, az aradi vértanúk emléknapjává.