Az elmúlt napokban tartotta éves találkozóját a World Government Summit dubaji központú elitfórum, amely már a nevéből is kikövetkeztethetően főként a globális kormányzás és együttműködés témájában tart panelbeszélgetéseket. Némiképp vicces, hogy miközben több online platform egyenesen összeesküvés-elméletnek minősíti a világkormányról szóló elméleteket, gyakorlatilag Dubaiban a világ leggazdagabb és legbefolyásosabb emberei mindössze pár héttel a davosi Világgazdasági Fórum után itt éppen ezt a kérdést vitatják meg minden évben. Az idei találkozó egyik közvetítése éppen az új világrendről és világkormányról szólt, de
a Youtube-on a Wikipedia egy tényellenőrzéssel megállapította, hogy ez bizony összeesküvés elmélet, miközben éppen élőben közvetítették az erről szóló beszélgetést.
Az idei találkozó mottója a „jövő kormányainak alakítása” volt, a World Government Summit oldala szerint a résztvevő politikai és gazdasági vezetők, valamint szakértők azokat az eszközöket keresik, amelyekkel alapjaiban lehet alakítani, formálni és befolyásolni a jövőbeni kormányzást szerte a világon.
Rátérve a konkrétan elhangzott kijelentésekre, nyilván a legnagyobb visszhangot a rendezvényen a Világgazdasági Fórum alapítójának, Klaus Schwabnak a beszéde kapta, aki többek között arról beszélt, hogy milyen olyan exponenciálisan fejlődő technológiák jelennek meg, amelyek teljesen megváltoztatják a világot. Saját elmondása szerint amikor a negyedik ipari forradalomról írt, akkor évekkel ezelőtt az még scifinek minősült, ma viszont már valóság. A Dubajban elmondott beszédében Schwab arról értekezett, hogy a mesterséges intelligencia, a metaverzum, vagy más új űrtechnológiák, a szintetikus biológia teljesen átformálja az életünket.
„Tíz év múlva teljesen más lesz az életünk. Aki uralja ezeket a technológiákat, az uralja majd a világot.”
- jelentette ki Schwab. Az előadását követő beszélgetésben már arról beszélt, hogy kulcsfontosságúnak tartja, hogy a technológia feletti uralmat egyfajta globális módon gyakorolják, mert ha nem így tesznek, akkor elveszítik az uralmat a technológia felett. Példaként említette a kvantumszámítógépeket, és a saját magát reprodukálni képes mesterséges intelligenciát, amelyeknél szerinte kiemelt fontosságú, hogy az emberiséget szolgálják. A másik fő aggodalma az, hogy a digitális fejlődés olyan gyorsasággal megy majd végbe, hogy az egyének nem fogják tudni azt lekövetni, megfelelően értelmezni, ami pedig félelmet ébreszt majd bennük, és negatívan viszonyulnak majd hozzá.
Szerinte erre már lehet példákat látni néhány országban, ahol a közvélekedés meglehetősen polarizálódott ezzel kapcsolatban. Schwab szerint így viszont a saját sorsunk feletti uralmat fogjuk elveszíteni.
A találkozón felszólalt Elon Musk, a Twitter vezérigazgatója is, aki januárban még nagyon élesen kritizálta a Világgazdasági Fórum találkozóját és az oda ellátogató gazdasági és politikai elitet. A dubaji rendezvényre videóban bejelentkező milliárdos vállalkozó a nacionalizmus, a szuverenitás és a sokszínű civilizáció védelmében szólalt fel.
Musk szerint veszélyes lehet, ha a világ országai egyetlen világkormány alá rendeződnek és egyetlen civilizáció jön létre, mert ha bármilyen csapás éri a rendszert, akkor az egész összeomlik. A Tesla-alapító éppen ezért óvatos lenne a túlzott központosítást illetően, mert a civilizációs sokszínűséggel elérhető, hogyha valahol összeomlik a rendszer, akkor nem dönti magával az egészet.
„Tudom, hogy ezt a rendezvényt Világ Kormányzás Találkozónak hívják, de úgy vélem, mégis kicsit óvatosnak kellene lennünk, hogy tényleg túlságosan egy egységes világkormányzás felé mozduljunk el”
- vélekedett a világ egyik leggazdagabb embere. Musk arról is beszélt, hogy a Twitter azért is fontos, mert meg tudják jeleníteni az emberek különböző értékrendjeit, biztosítják a platformon a szólásszabadságot és nem erőltetik a felhasználókra a progresszív világnézetet.
Elon Musk azt is bejelentette, hogy vélhetően az év végéig meglesz, hogy ki veszi majd át tőle a Twitter vezérigazgatói pozícióját.
Érdemes még kiemelni Ray Dalio, amerikai milliárdos befektető beszédét, aki elmondta, hogy az Egyesült Államok és Kína gazdasági konfliktusából India kerülhet ki igazán győztesen. Szerinte az ország előtt fényes jövő áll, nagy növekedés várható a következő 10 évben. Az új világrendről szóló panelbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy
azok a nemzetek profitálnak majd a legtöbbet, akik távol tudnak maradni a háborúktól.
Dalio beszélt a könyvéről is, amely a világrend változásával való megküzdés alapelveiről szól, konkrétabban arról, hogy miért lesznek sikeresek egyes nemzetek, míg mások kudarcot vallanak. Ebben a könyvben az elmúlt 500 év 10 hatalmas birodalmát vette górcső alá, köztük például a holland, a brit, az amerikai és a kínai birodalmat. Ebben arra a következtetésre jutott, hogy a körforgás általában egy nagy konfliktussal kezdődik, amelyből valaki győztes hatalomként kerül ki és alapítja meg az új világrendet. Amíg nem állítja senki kihívás elé a hatalmát, addig béke és jólét van, amelyhez hozzászoknak az emberek. Majd a jólét és béke egyszer csak egy pénzügyi buborékhoz vezet. Saját élettörténetéből kiindulva úgy véli, hogy mára nagyon megváltozott a világ, hiszen a második világháborút követő világban még sokkal kedvezőbb, kiegyenlítettebb volt a környezet.
A WHO igazgatója, Tedrosz Gebrejeszusz arról beszélt, hogy még mindig rendkívül sok nő és gyermek hal bele a születéskor, és kisgyermekkorban fellépő, egyébként megelőzhető fertőzésekbe, a nem biztonságos utakba, ellenőrizetlen gyógyszerekbe, trópusi betegségekbe, nem tisztított ivóvíz miatt, a levegő szennyezettsége, vagy a klímaváltozás okozta jelenségek miatt. A WHO igazgatója a megoldást egy sokkal egységesebb, erősebb globális kormányzásban és pénzügyi rendszerben látja.
Ian Bremmer az Eurasia Group alapítóelnöke pedig arról értekezett, hogy a kialakuló válságok vetik el a nacionalizmus és protekcionizmus magvait, amelyek akadályát képezik a globalizációnak. Negatív példaként emlegette Donald Trump elnökségét, aki az America First politikájával akadályozta a globalizáció megvalósulását. De ennek ellenére úgy véli, hogy mégis a globalizmus erősebbé vált ezen válságok hatására, példaként emelve ki az Európai Uniót, amely mind pénzügyileg, mind energetikailag, mind katonailag jóval egységesebbé vált, főként a Brexit és a Covid következtében. De ugyanide sorolta a NATO megerősödését is.
hetilap
