MI felhasználásával készült kép( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)
Ez egy véleménycikk.
Természetesen bárkinek lehet véleménye egy adott témáról, és jogában áll megosztani azt másokkal.
Azonban a 21. századi influenszerek gyakran úgy tesznek közzé tartalmakat – akár rövid, 1-2 perces videók formájában –, hogy nem ellenőrzik azok valóságtartalmát, és nem járnak utána a tényeknek. Számukra elegendő, ha valaki fizet, és ennek fejében elkészítik a kívánt tartalmat a megrendelő igényei szerint. Hogy ennek milyen hatása lesz a közönségükre, sok esetben nem foglalkoztatja őket. Véleményt formálni és mások életét pozitív irányba terelni egyáltalán nem rossz dolog. Mi keresztények pontosan ilyen véleményformálók kell, hogy legyünk és pozitív irányba kell, hogy formáljuk mások életét, de ezt csak úgy tudjuk elérni, hogyha a Megváltóra, Jézus Krisztusra tereljük a figyelmet és nem önmagunkra.
Egy kereszténynek sohasem saját felmagasztalása a célja, hanem Isten és a Isten megváltó munkájának és magának a Megváltó személyének a központba helyezése. A szó szoros értelmében véleményformálók, influenszerek viszont csak akkor lehetünk, hogyha sokan meghallják, sokan meghallgatják a véleményünket és el is fogadják azt.
Egy több évig tartó kutatás során azt (is) elemeztem – pusztán a Bibliában fellelhető információk alapján –, hogy vajon Pál apostol a mai értelemben nevezhető-e kora influenszerének, véleményformálójának a szó abszolút pozitív értelmében. Milyen emberi tulajdonságok és kapcsolatok kellettek ahhoz, hogy Jézus tanításai el tudjanak terjedni egy ellenséges közegben a Római Birodalomban?
Milyen technikákat, módszertanokat használt Pál, hogy elérje az embereket és az emberek szívét?
Miért tudta Isten Pál apostolt használni a nemzetek evangelizálása során, és miért nem mondjuk Pétert, vagy mást a 12 tanítvány közül? Kutatásomhoz a hálózatkutatás módszertanát hívtam segítségül.
A motivációt pedig maga Pál apostol adta meg a Kolossebeliekhez írt levelében: „... ragaszkodván a Főhöz, Akiből az egész test, a kapcsok és kötelek által segedelmet vévén és egybeszerkesztetvén, nevekedik az Isten szerint való nevekedéssel (Kol 2:19)”. Pál apostol itt eltévelyedett keresztényekről beszél, akik nem ragaszkodnak az egyház fejéhez (Jézus Krisztushoz), miközben az egyházat egy olyan testhez hasonlítja, amelyet – véleményem szerint – egy hálózathoz hasonlóan szemléltet. Az apostol itt valójában társas kapcsolatokról beszél, emberekről és az őket összekötő ismertségi viszonyokról. Meg vagyok győződve, hogy Pál egy ókori közösségi hálózatban, egy social networkben gondolkodott, egy olyanban, amelyben egymásra támaszkodva növekedhetnek a hívők az Isten ismeretében. A kapcsoknál szereplő görög szót ízületként is lehet fordítani, amely az emberi testben egy összekötő kapocs, a kötelekkel együtt pedig egy gráfként, egy hálózatként definiálható a leírása.
A hálózatkutatás egy olyan tudományág, amely matematikai módszereket használ arra, hogy bizonyos pontok és azok közötti kapcsolatokat és az így létrejövő rendszereket, hálózatokat elemezze. Alapja a matematikai gráfelmélet, ahol csomópontok (pontok) és élek (kapcsolatok) segítségével modellezik a hálózatokat. Az elemzés tárgya lehet akár egy úthálózat, egy sejthálózat vagy éppen emberek közötti társadalmi kapcsolatok rendszere is.
De vajon mi kellett ahhoz emberileg Pál apostol részéről, hogy Isten fel tudja őt használni véleményformálóként a nemzetek között? Miért Pált használta Isten arra, hogy Európa szerte terjessze az evangéliumot? Az biztos, hogy Pál mint formálható alapanyag kimagaslóan emelkedett ki kortársai közül. Mai szemmel nézve nem lenne túlzás azt állítani, hogy Pál rendelkezett egy teológiai és egy jogi diplomával, valamint egy bölcsészdoktori címmel. Emellett valószínűleg okleveles bőrdíszműves volt, vagy legalábbis volt végzettsége valamilyen kézműves mesterséghez. Szabadon utazhatott Európa-szerte, vállalhatott munkát, és korlátozás nélkül hirdethette Isten országát és az evangéliumot. Pál mint egy médiaszakértő tisztában volt korának lehetséges média felületeivel és média lehetőségeivel, ráadásul azokat profi módon használta. Szülei valószínűleg a felső középosztályhoz tartozhattak, mert meg tudták engedni maguknak, hogy Pál számára biztosítsák a legjobb oktatáshoz való hozzáférést, lényegében magániskolába járatták.
Élete predesztinálva volt arra, hogy korának komoly vallási-politikai vezetője legyen.
Pál ambiciózus volt, hogy megfussa a pályáját (1Kor 9:26, Fil 3:12, Fil 3:14, 2Tim 3:10, 2Tim 4:7. „Nem [mondom], hogy már elértem, vagy [hogy] már tökéletes volnék; hanem igyekezem, hogy el is érjem.” Pál egy olyan hiteles és egyben kitartó személy volt, aki kiváló csapattal vette körül magát annak a feladat elvégzéséhez, amelyet Isten kijelölt számára. Pál nagyon szűk kapcsolati hálója – a Biblia adatok alapján – valahogy így nézhetett ki:
Narancssárgával azon személyek látszódnak, akik Jeruzsálem városához kötődnek, akár ellenséges, akár baráti kapcsolatban álltak Pállal. Úgy tűnik, hogy ennek a csoportnak a többiekhez történő kapcsolódásában János Márknak és Barnabásnak volt kiemelt szerepe. A másik két csoport nagyon szoros kötelékben, szinte egy gomolyfelhőben ábrázolódik ki, mégis két külön kasztot formálnak. A két kaszt közül a zöld színűvel jelöltek sokkal inkább Asia tartományba Efézusba, Kolosséba vannak beágyazódva, míg a lila színnel jelölt személyek inkább Európához azaz Filippihez, Thesszalonikához, Korintushoz kötődnek. Pál a legerősebb láncszem a felhő közepén. Amit Biblia tanulmányozásaink során kikövetkeztethettünk azt visszaigazolja a matematika és a hálózattudomány. A kereszténység három fő területe az első század végén: Izrael, Kis-Ázsia és Európa.
A kereszténység egy hibatűrő rendszer. A nagy hibatűrésű rendszerekben az a közös, hogy működőképességüket bonyolult, szorosan összekapcsolt hálózat biztosítja. Annál jobb a hibatűrő képessége egy rendszernek, minél összekapcsoltabb. A kutatásom pontosan azt bizonyítja, hogy Pál élete és szociális hálózata mennyire összekapcsolt hálózat volt – annak ellenére, hogy csak töredékét ismerjük társadalmi kapcsolatainak.
Az apostolok többségét kivették a rendszerből, meggyilkolták őket, mártírok lettek, de a kereszténység tovább nőtt. Hitem szerint ennek oka, hogy az egyház egy természetfölötti elhívással rendelkező kahal (vallási közösség), nem pedig földi szervezet. Matematikai módszerrel mégis bizonyítható, hogy a hálózat összekapcsoltsága és hibatűrő képessége miatt volt erre képes. Az ilyen típusú rendszer a lavinaszerű meghibásodásoknak is ellen tud állni (pl. hamis teológia).
(A szerző a NEO Property Services Zrt. gazdasági vezérigazgató helyettese (CFO). Az ERP, múlt, jelen, jövő című könyv írója, volt-blogger, több gazdasági, informatikai témájú szakmai cikk szerzője, startup szakértő. Okleveles Közgazdász és Okleveles Teológus.)